„Ez méltatlan vita, a nemzeti bank elnöke elleni hajtóvadászat. Az MNB 2010-es évéről szóló jelentésről kellene eldönteni, hogy a parlamenti általános vitára alkalmas-e?” - a szocialista Tukacs István a parlament gazdasági és számvevőszéki bizottságának az ülésén mondta ezt, amikor hétfőn meghallgatták Simor András MNB-elnököt és Járai Zsigmond  felügyelőbizottsági elnököt. „Ez itt nem gittegylet, hanem a parlament bizottsága. Tegye lejjebb a mércét a tekintetben, hogy mikor, kit, hogyan oktat ki. A jegybankelnök úr kekec stílusban adja elő az ellenvéleményét. Komolyan gondolja, hogy így kell együttműködni az MNB felügyelőbizottságával?” - ezzel viszont  a fideszes Babák Mihály támadta Simor Andrást, tudatva, az általa előadott „ellentmondásokkal”  nem alkalmas általános parlamenti vitára az MNB 2010-es jelentése.

Simor András

Az MNB-jelentés leszavazása a kormánypárti képviselők által mégsem történt meg: a bizottság fideszes javaslatra elhalasztotta a döntést 17 szavazattal 2 ellenében. Az általános vitára való alkalmasságról akkor döntenek, ha az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkészíti jelentését a jegybank tavalyi gazdálkodásáról. A szocialisták nemmel voksoltak. (A halasztást Domokos László ÁSZ-elnök kérte.)     

Előtte Simor András részletesen beszámolt az MNB 2010-es gazdálkodásáról. Járai Zsigmond fb-elnök viszont ezúttal is arról beszélt: komoly gondok vannak a jegybank gazdálkodásának átláthatóságát illetően, az MNB vezetőinek fizetése meghaladja a közszférában elvárt fizetési plafonokat, az MNB indokolatlanul sokat költött a kommunikációs kiadásokra és tanácsadói szerződésekre, a jegybank túl nagy gépjármű-állományt tart fenn.

A hosszas és éles vita során Simor András állította: a jegybank működési költségei két év alatt 2,1 milliárd forinttal mérsékelték. Tavaly a jegybank 1 milliárd forinttal mérsékelte saját költségeit. 2011-ben is „durván” 800 millió forinttal csökkenti a működési költségeket, és a béreket is 1,5 százalékkal. A kommunikációs költségek pedig 4 év alatt 400 millió forintról 316 millió forintra apadtak. Simor András arról is beszámolt: tavaly az MNB 41,6 milliárd forint veszteséggel zárta az évet, de ez elsősorban a devizaárfolyam változásából fakadt. „A jegybank nem nyereségorientált intézmény” - jegyezte meg -, az MNB nyeresége épp akkor emelkedik, ha a forint huzamosabb ideig leértékelődik.

A fideszes képviselők a jegybankelnök ciprusi cégének a sorsára kérdeztek rá, Szijjártó Péter, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke arról érdeklődött Járai Zsigmond egyik hétvégi nyilatkozatára nyomán: Simor András felszámolta-e már ciprusi cégét. „Az általam leadott vagyonbevallások már nem tartalmazták ezeket a cégeket. Ergo, én azt állítottam írásban, hogy ezeket a cégeket annak rendje-módja szerint értékesítettem. És ha ezzel kapcsolatosan az illetékes bizottságnak bármilyen kérdése van, annak rendje-módja szerint állok a rendelkezésükre” - reagált Simor András, aki azt is kétségbe vonta, hogy az MNB felügyelőbizottsága összeférhetetlenséget állapíthatott volna meg a cégekkel kacsolatosan.

„Életemben nem hallottam olyat, hogy egy jegybankelnöknek két pénzügyi tanácsadó cége legyen. Komolyan, ezt nem is akartam elhinni” - fogalmazott Járai Zsigmond, aki viszont Veres János volt szocialista pénzügyminisztertől azt a kérdést kapta: az összeegyeztethető-e az MNB fb-elnöki tisztével, hogy Járai Zsigmond egyúttal a CIG Pannónia biztosítótársaság egyik tulajdonosa, tisztséggel rendelkező vezetője. - Az nem jegybank, hanem biztosítótársaság - hangzott a válasz.

Szíjjártó Péter végül azt kérdezte: vajon mit tart az MNB elnöke sikeresnek a jegybank tavalyi tevékenységében a 41,6 milliárd forint veszteség mellett.  Erre Simor András úgy válaszolt: tavaly az MNB devizatartalék-kezelése sikeres volt, tőkeveszteség nem érte a jegybankot ezzel kapcsolatban. Arról is szólt az elnök, hogy az MNB-ben idén csökkentik a vezetői bónuszokat, a korábbi 31 százalékról 25 százalékra. Azt nem tudta összegszerűen megmondani, hogy 2010-ben mennyi volt a vezetői bónusz a jegybankban.