A 2010-es költségvetés ellen tiltakozó, majd a Fidesz vezetésével konzultáló közgazdászok által készített jelentés bemutatásakor Járai kijelentette: a büdzsé egyszerűen fiktív adatokat tartalmaz mind a várható bevételek, mind pedig a kiadások terén. Így nincs semmilyen reális esély arra, hogy a jelenlegi kormány által tervezett 3,8 százalékosra tervezett GDP arányos államháztartási hiány összejöjjön. Meglátása szerint annak mértéke könnyen elérheti a 7-8 százalékot. Ám még ez is egy derűlátó előrejelzés lehet, amennyiben a működőtőke beáramlás csökken, akkor a hiány még ennél is nagyobb lehet.

Fidesz képviselői és a 2010-es költségvetés kritikáját megfogalmazó közgazdászok a Hotel Marriottban

Az elkészített jelentésből az derül ki, hogy az államháztartást növelő legfontosabb tételek közül a legnagyobb gondot a GDP növekedésének legalább 1,5 százalékos fölültervezése jelenti. Járai Zsigmond szerint ez mintegy 200 milliárd forintos hiányt jelent, mint ahogy az adóbevételek túltervezése miatt is azzal kell számolni, hogy ezen a soron a költségvetésbe a tervezetthez képest ugyancsak 200 milliárd forinttal kevesebb folyik be.

Hozzátette: a nem látszanak a növekedést beindító átalakítások és reformok A többletkiadások oldalán pedig az önkormányzatok jelentik majd a legnagyobb terhet, itt 110 milliárd forintos plusszal számolnak a jelenlegi költségvetést bírálók. Összességében 700-950 milliárd forintos hiánytúllépést valószínűsítenek.

Ismert közgazdászok, köztük az Orbán-kormány időszakának több magas rangú állami vezetője november végén nyílt levélben szólította fel a parlamenti képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, ne sodorják újabb veszélybe az országot. A több országos napilapban megjelent (köztük hirdetésként a Népszabadságban), az Országgyűlésnek címzett nyílt levél szerint a Bajnai-kormány büdzséje „ugyanúgy rossz irányba viszi a magyar gazdaságot, mint a Gyurcsány-kormány által készített, trükkös költségvetések". A költségvetés végszavazása elé időzített dokumentum szerint ez a büdzsé sem tartalmazza az évek óta szükséges reformokat, nem segíti a magyar vállalkozások versenyképességét, a jövő évi költségvetési hiányt pedig alultervezi. A levél aláírói szerint a hiány növekedését okozó bevételkieséshez vezet többek között, hogy a Bajnai-kormány felültervezte a társasági és a forgalmiadó-bevételeket, ugyanakkor a kiadásokat lényegesen alulkalkulálta.

A 29 aláíró között van Járai Zsigmond, aki az Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt, Bod Péter Ákos, aki az Antall-kormány ipari minisztere, majd az MNB elnöke volt, Szapáry György volt MNB-alelnök, aki jelenleg a Fidesz nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiépítésén dolgozik. Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt az Orbán-kormány időszakában, Szász Károly pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette akkoriban. Az aláírók között találjuk még például Auth Henriket, aki Járai alatt a jegybank alelnöke volt, Arnold Mihályt, a vám- és pénzügyőrség egykori parancsnokát, vagy a fiatalabb közgazdásznemzedék tagjai közül Heim Pétert, az Aegon Alapkezelő volt vezetőjét.