Az első negyedévben még 3,8 százalékos ütemet mértek a statisztikusok. A lakossági fogyasztás alakulásával végre nincsen gond, viszont a vállalatok költekezési hajlandósága nem javult az utolsó hat hónapban, lassítva ezzel a kilábalási folyamatot. A céges beruházások 0,4 százalékkal estek vissza 2012 júniusához képest. Ezt az inaktivitást akár hálátlanságnak is lehetne nevezni, ugyanis a Bank of Japan (BoJ) a jen folyamatos gyengítésével az exportra dolgozó nagyvállalatok és beszállítóik nyereségét és versenyképességét növelte, ők viszont pluszbevételeiket nem forgatják vissza a termelésbe – egyelőre.

Mindamellett a GDP-adat nem okozott földindulást a tokiói tőzsdén, ahol a helyi vállalatok teljesítményét mérő Topix index 0,4 százalékkal mérséklődött, miközben Abe Shinzó decemberi kormányalakítása és a névadójáról Abenomicsnak elkeresztelt gazdasági reformpolitika elindítása óta 42 százalékkal erősödött. A jen 0,3 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest, és a 96,5-es szintnél járt.

Shinzó azzal nyerte meg a választásokat, hogy szerkezeti reformokat, erős monetáris és fiskális gazdaságösztönző programot hirdetett az országot másfél évtizede sújtó defláció megtörésére. Ez még nem következett be, de a trend biztató, júniusban már csak 0,2 százalékkal csökkentek az árak az egy évvel ezelőttihez képest.
A mostani gyenge GDP-adat dilemma elé állítja a japán kormányt, amely két lépcsős áfaemeléssel  próbál pluszpénzhez jutni, hogy fedezetet teremtsen a szerkezeti reformokhoz.

A jövő áprilisra tervezett első lépésben három százalékponttal növelnék a forgalmi adó öt százalékos kulcsát. Egyelőre nagy a bizonytalanság annak megítélésében, hogy az áfaemelés eléri-e célját, kellő bevételt hoz-e, remélve, hogy a fogyasztást nem veti vissza drasztikus mértékben. Az eddigi adatok alapján még nem lehet biztonsággal állást foglalni a kérdésben – hangsúlyozta Akira Amari gazdasági miniszter, aki szerint a vállalati beruházások fellendülése jócskán megkönnyítené a döntéshozók dolgát.

Az áfakulcs kérdésére a GDP részletes adatainak szeptember eleji publikálása után térnek vissza, de biztos ami biztos alapon már felállítottak egy bizottságot, amely az adóemelést és annak lehetséges alternatíváit fogja vizsgálni. Etsuro Honda, az Abenomics egyik kidolgozója, a bizottság tagja szerint a lakosság kisebb terhelése érdekében célszerűbb lenne öt éven át évi egy százalékos mértékben emelni a forgalmi adót.

A végeredmény ugyanúgy tíz százalék lenne, mintha a jövő áprilisi 3, majd 2015 októberi 2 százalékos emelést hajtanák végre.A Bloombergnek nyilatkozó szakértők a lakosság tűrőképességének határára is felhívják a figyelmet, utalva arra, hogy az atomerőművek bezárásával megnőtt az importenergia iránti igény, ez viszont a jen gyengülése miatt sokkal magasabb rezsit eredményez számukra.

Az mindenesetre jó hír a defláció elleni harcban, hogy a vállalatok egymás közötti elszámolási árai 2,2 százalékkal voltak magasabbak júniusban, mint egy évvel ezelőtt, s ha ez az áremelkedés végigmegy a gazdaságon, akkor az a fogyasztói árakon is erős nyomot hagy.

Közgazdászok szerint hiba lenne máris temetni az Abenomicsot, a rendszer finomhangolásával tartós növekedési pályára lehet állítani a japán gazdaságot. Megjegyzik, hogy a mostani 2,6 százalékos GDP-adatot is sokan megirigyelhetik, s hogy a monetáris lazítás fokozásával pedig még nagyobb lendületet lehetne adni a gazdaságnak. Erre van is hajlandóság a kormánnyal szorosan együttműködő Bank of Japan új vezetése részéről.