A forint kilenc hónappal ezelőtt szerepelt legutóbb ennyire rosszul, s most a monetáris politikát, a jegybanki irányváltást övező bizonytalanság és a kormányfő befektetőket aggasztó elképzelései – új devizahiteles-mentő akciók, banki államosítások, jegybanki unortodoxia stb. – miatt gyengélkedik. Noha ezeket rendre cáfolták, a piac a miheztartás végett inkább tettekre, mint pusztába kiáltott szavakra vágyik.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint az eltúlzott piaci aggodalmak öltenek testet a 305 forint környéki euróárfolyamában, a reálgazdaság fundamentumai ugyanis nem indokolnak ilyen gyenge kurzust.

Emlékeztetett arra, hogy a rövid távú konjunktúramutatók 2013 első hónapjaiban részben javultak, ami arra utal, hogy a gazdaság tovább már nem zsugorodik. Szerinte valószínűleg egy úgynevezett árfolyamtúllövés tanúi vagyunk, vagyis a piac a lehető legrosszabb eshetőségre számítva árazta be a forintot. A túllövést várhatóan korrekció fogja követni, és a forint lassan megindul a 290-es szint irányába. Hacsak durva kommunikációs hibát nem vét a magyar gazdaságpolitika – teszi hozzá Suppan Gergely.

Feszült figyelem kíséri az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) keddi és szerdai ülését, és Ben Bernanke elnök azt követő sajtótájékoztatóját. Pápa Levente, az OTP Bank Elemzési Központjának stratégája azért tartja rendkívüli jelentőségűnek a tanácskozást, mert a piacon elterjedt várakozások szerint a Fed hamarabb fogja csökkenteni vagy abbahagyni a jelenleg folyó QE3 programot, amelynek keretében most havi 85 milliárd dollár értékben vásárol jelzálogpapírokat és államkötvényeket a másodpiacon. Egyrészt a korábbi Fed-ülések jegyzőkönyvéből világossá vált, miszerint egyre több monetáris tanácstag gondolja azt, hogy a vásárlásokkal járó kockázatok egyre emelkednek, másrészt pedig a legutóbb megjelent jó makrogazdasági adatok – főleg a múlt heti rendkívül kedvező munkaerő-piaci mutatók – sem indokolnak hosszabb távon monetáris mennyiségi lazítást. Ennek ellenére Pápa Levente úgy látja, hogy a Fed egyelőre nem fog változtatni a QE3 programon.

Fontos változások lesznek Japánban, ahol csütörtökön foglalja el hivatalát a Bank of Japan (BoJ) új elnöke, Haruhiko Kuroda és két új alelnöke. Shinzo Abe kormányfő olyan szakembereket jelölt a posztokra, akik – agresszívabb monetáris lazítás révén – mindent megtesznek az országot két évtizede sújtó deflációs és recessziós környezet felszámolása érdekében. A cél, hogy két éven belül kétszázalékos inflációt generáljanak, ami sokak szerint a jen további leértékelődése mellett érhető csak el.

A héten a hazai gazdasági kilátások szempontjából fontos makroadatok érkeznek Európából – hívja fel a figyelmet Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Csütörtökön az euróövezeti beszerzésimenedzser-indexeket ismerhetjük meg, amelyek a következő hat hónap gazdasági aktivitásáról adnak előrejelzést. A német konjunktúra kilátásairól pedig a ZEW és az Ifo intézet közöl előrejelzéseket kedden és pénteken, amelyek egyrészt az elemzői várakozásokat és a befektetők hangulatát tükrözik, másrészt a német vállalatok jövőbe vetett várakozásait is mutatják. A német Ifo indexről azt szokták mondani, hogy három hónapon át tartó folyamatos javulása trendfordulóként értékelhető. Az index pedig már november óta erősödik, azaz a német gazdaság kilátásai kétségtelenül javulnak. Ez kedvező hazánk számára, s emiatt a magyar export az év második felében jó eséllyel javulni fog – tette hozzá Horváth István.

Piacmozgató hazai makrogazdasági adat nem várható a következő napokban, mindössze a KSH legfrissebb januári bérstatisztikája jön ki csütörtökön.