Januártól a MABISZ honlapján és a biztosítók információs anyagaiban  is szerepel a befektetéshez kötött - unit linked - életbiztosításoknál teljes költségmutató (TKM), erről állapodott meg 16 biztosító. (A TKM az elméleti, költségmentes hozam százalékában meghatározott mutató.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nevében Farkas  Ádám elnök elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi jogosultságuk keretében  - a törvényben meghatározott magatartási kódex be nem tartása esetén  - felléphetnek a tisztességtelen piaci magatartás miatt.

A szakma megítélése szerint az önként vállalt költségmutató  közzététele költségversenyt indít el a piacon - reagált az új  nyilvánosságra Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége  (MABISZ) elnöke.

A MABISZ szakértői egy év alatt készítették el a TKM-et. Mint  Kisbenedek Péter elmondta, a szövetség független aktuáriussal -  biztosítási matematikussal - ellenőrizteti a mutató valódiságát. A  TKM bizottság is folyamatosan foglalkozik a mutatóval, és ha  valamely biztosító nem tartaná be a vállalt kötelezettségét, akkor  végső soron a MABISZ elnöksége elé kerülne az ügy.

A megállapodásban részes 16 biztosító lefedi a teljes  unit-linked piacot. Az újonnan kötött életbiztosítások - az új  szerzések - 69 százaléka befektetéshez kötött életbiztosítás -  mondta Paál Zoltán, a MABISZ életbiztosítási tagozatának vezetője.  Az egyszeri díjas ilyen biztosítások az idén ugyan felére csökkentek  a tavalyihoz képest, de a rendszeres díjasok aránya növekedett. A  MABISZ adatai szerint idén szeptember végéig 280 milliárd forint  díjbevételt értek el a biztosítók az életbiztosításokból, ez 78  százaléka az egy évvel korábbinak.

A teljes költségmutatót típus példán mutatják be a biztosítók.  Például ha 45 éves férfi köt 20 éves unit-linked életbiztosítást,  úgy hogy évi 120 ezer forintot fizet, és a biztosítás magában foglal  egy halál eseti kockázati biztosítást is, akkor a TKM 3 százalék. Ha  20 év alatt az elért hozam 15 százalék, akkor az ügyfél ebből 12  százalékot kap meg.