2015. januárban a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének és behozatalának volumene 7,4, illetve 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. Januárban az aktívum 202 millió euróval nőtt. 2015. januárban a kivitel értéke 6,8 milliárd eurót (2161 milliárd forintot), a behozatalé 6,1 milliárd eurót (1937 milliárd forintot) tett ki. Euróban kifejezve az export 3,7, az import 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg többlete 202 millió euróval több, 709 millió euró (225 milliárd forint) volt.

2015. januárban az előző év azonos hónapjához képest a külkereskedelmi termékforgalom forintárszínvonala a kivitelben 1,2 százalékkal emelkedett, a behozatalban 0,2 százalékkal csökkent. A cserearány 1,4 százalékkal javult. A forint az euróhoz mérve 4,7, a dollárhoz képest 23 százalékkal értékelődött le. A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 11, a behozatalban 10 százalékkal nőtt. Az árufőcsoporton belül minden jelentősebb termékkört növekedés jellemezett. A legdinamikusabb, tíz százalékot meghaladó bővülést az általános rendeltetésű ipari gép és az energiafejlesztő gép-berendezés behozatalában, illetve a közúti jármű, valamint a villamos gép, készülék és műszer mindkét irányú forgalmában mérték. A közúti járművek importnövekedésében főleg az új gépjárműmodellek gyártásához szükséges alkatrészek behozatala, az exportnövekedésben a személygépkocsik és más gépjárművek forgalma volt meghatározó. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék behozatali mennyiségének évek óta tartó visszaesése megállt, az időszak végére már több mint 5 százalékos volt a növekedés. Az élénkülésben főként a televízió- és monitoralkatrészek forgalma számottevő.

A feldolgozott termékek export- és importvolumene 6,9, illetve 5,9 százalékkal emelkedett. A forgalom növekedésében a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek jelentős súlyú kereskedelme volt a legkiemelkedőbb tényező. Növekedést mértek az egyéb vegyipari termékkörök esetében is, a műanyag-alapanyag mintegy tizedével, a szerves vegyitermék megközelítően ötödével bővült. A járműiparhoz köthetően átlag feletti mértékben nőtt a gumigyártmány, továbbá a fémtermék behozatala. Ezzel szemben a vas és acél mindkét irányú forgalma nagymértékben csökkent. Az energiahordozók behozatali mennyisége – a forintárak jelentős csökkenése mellett – 13 százalékkal volt kevesebb. Az árufőcsoporton belül mind a négy termékkört kisebb-nagyobb csökkenés jellemezte. Az energiabehozatal közel felét adó kőolaj és kőolajtermék mennyisége mintegy 5 százalékkal, az importforgalom egyharmadát adó természetes és mesterséges gázé több mint negyedével esett vissza. Az energiaárak alakulása miatt ugyanakkor a kőolajtermékek esetében jelentősebb importérték-csökkenést mértünk. A villamos energia behozatala alig, a szén, a koksz és a brikett importvolumene csaknem tizedével volt kevesebb. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kiviteli volumene 0,4 százalékkal nőtt, az importé 2,3 százalékkal csökkent. A gabona- és gabonakészítmény kivitelének volumene több mint 5 százalékkal emelkedett.

A búzakiszállítások értékének csökkenését ellensúlyozta a kukorica és a csekélyebb részarányú árpa kivitele. A tejtermék és tojás kivitele (elsősorban a fagylalt, valamint a sajt és túró forgalmának következtében) 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Ezzel szemben számottevően csökkent a hús és húskészítmény (főként a sertéshús), illetőleg a cukor, cukorkészítmény és méz behozatala, továbbá a kávé, tea, kakaó és fűszer mindkét irányú forgalma. Az EU-tagállamaiba irányuló kivitel 7,6, a behozatal 7,7 százalékkal emelkedett. A többlet 23 millió euróval több, 795 millió euró (252 milliárd forint) volt. Az export 80, az import 76 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel mennyisége 6,9, a behozatalé 0,2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 179 millió euróval kevesebb, 86 millió euró volt.