A szigetország legnagyobb, az ingatlantulajdonosok tíz százalékát képviselő civil érdekképviseleti csoportja, a Lakásszövetség beperelte a lakáshitelkamatokat az inflációhoz kötő konstrukciókat kínáló bankokat, arra hivatkozva, hogy a termék "hibás", mert sérti az Európai Gazdasági Térség jogrendszerét, amely kifejezetten tiltja, hogy a hitelszerződésekbe az ügyfélre hátrányos passzusokat építsenek be.

Ez pedig az volt a javából, hiszen – amint azt Vilhjalmur Bjarnason, a Lakásszövetség elnöke a Bloombergnek kifejtette – az izlandi bankrendszer 2008-as látványos összeomlása után a korona gyengülése 19 százalékos inflációt gerjesztett, s ennek a következményeit a bankok a szerződésben foglaltak szerint áthárították ügyfeleikre. Nem kis megtakarítást értek el ezzel, a civilek számításai szerint a hitelesek 3,3 milliárd dollárral fizetnek emiatt többet a kelleténél.

Nemcsak Magyarországon, Izlandon is a politikai küzdelmek homlokterében áll a lakosság kimentése a hitelcsapdából. Sigmundur Gunnlaugsson miniszterelnök az áprilisi választásokat részben azzal az ígérettel nyerte meg, hogy hatalomra jutása esetén enyhíti a hitelesek terheit. Az izlandi bankok a válság óta 2,1 milliárd dollár értékű lakáshitelt írtak le, ezzel a Danske Bank összesítése szerint világelsők az adósságenyhítésben – legalábbis lakosságarányosan. A bankokat egyébként nem először ültetik a szégyenpadra, 2010-ben a vezető devizák kamatához kötötték a koronában folyósított lakáskölcsönök törlesztőrészleteit – jogellenesen.

Az izlandi háztartások inflációkövető lakáshitel-állománya márciusi adatok szerint elérte a 11,8 milliárd dollárt. A központi bank becslései szerint az inflációkövetéssel 2008 óta 2,27 milliárd dollárt veszíthettek az adósok. Igaz, az ügyfelek ráfizetése egyre kisebb ütemben nő, tekintettel arra, hogy augusztusban már csupán 4,3 százalék volt az éves infláció, szemben a központi bank által célként kitűzött 2,5 százalékkal.

Ezzel párhuzamosan Einar Pall Tamimi izlandi ügyvéd azt indítványozta az izlandi Legfelsőbb Bíróságnál, hogy kérjen állásfoglalást a luxemburgi székhelyű Európai Szabadkereskedelmi Szövetség mellett működő bíróságtól annak megállapítására, hogy jogellenes az inflációkövető hiteltermék, függetlenül attól, hogy azt milyen célra vették fel. A folyósító pénzintézetek ezzel szemben azt állítják, hogy minden legálisan történt, érveik részletes kifejtését azonban a bíróság előtt teszik majd meg.

Mint ismert, 2008 októberében az ingatlanpiaci válság maga alá temette az izlandi bankokat, a Kaupthing, a Glitnir és a Landsbanki fizetésképtelenné vált, 85 milliárd dolláros csődtömeget zúdítva a szigetország évi 14 milliárd dolláros GDP-vel jellemzett gazdaságára. A veszteségek javát a kötvénytulajdonosok szenvedték el, de a hitelei révén a lakosságra is tetemes teher hárult. Az országot akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,6 milliárd dolláros gyorshitele mentette meg a teljes összeomlástól.