Itt van Varga második csomagja: újabb adóemelések jönnek
Ötödször is módosítja a kormány a költségvetést, az alacsony infláció miatt hiányoznak a költségvetésből a bevételek. A kormány két törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek: adóemeléseről szól az egyik, a másik a költségvetés módosításáról.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be az új intézkedéseket, amelyekre a hivatalos nyilatkozatok szerint azért van szükség, mert "meg kell őrizni az elért eredményt", azt, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.
A bejelentés értelmében a készpénzfelvétel adója a jelenlegi 3 ezrelékről 6 ezrelékre emelkedik, és nem lesz a díjnak felső korlátja: eddig maximum 6 ezer forintot kellett fizetni. Ezen kívül az átutalásokra vonatkozó adó is nő, 2 ezrelékről 3 ezrelékre, itt megmarad a felső korlát.
A kamatot is nagyobb adó terheli, 6 százalékos egészségügyi járulékot kell majd fizetni még a kamatjövedelmek után (a 16 százalékos személy jövedelemadó felett).
A céges telefonokra magasabb lesz a távközlési adó: percenként és sms-enként 3 forint (az eddigi kettő helyett), miközben itt növelik a felső korlátot: ötezer forint lesz az eddigi 2500 helyett. (A magánszemélyeknél marad a két forintos adó és a hétszáz forintos felső korlát).
Ezen kívül nő a bányajáradék mértéke 12 százalék helyett 16 százalékot kell fizetni - ez leginkább a MOL-ra rak majd nagyobb terhet.
Varga Mihály szerint mindezen intézkedésekre azért van szükség, mert az infláció kisebb lesz a tervezetnél, pótolni kell a kieső bevételeket. Úgy vélte: a családok szerint ez nem feltétlenül ró nagyobb terheket, hiszen a bankok és a távközlési cégek "eltérő mérékben" hárították át az adót. (Valójában a többség áthárítja, legfeljebb a bányajáradék emelése nem érint közvetlenül senkit).
A parlamenti ülésszakot a jövő hét péntekig meghosszabbították, az új adók a tervek szerint augusztus 1-től élnek. Azt azonban nem tudni, mindebből mekkora többletbevételt remél a kormány - Varga Mihály erről nem mondott részleteket, ahogyan az inflációs kiesés mértékét sem becsülte meg.
A számok a költségvetés benyújtott módosításából sem derülnek ki, ott ugyanis csak a fuvarozóknak az e-útdíj bevezetése kapcsán adott állami garanciát erősítik meg, valamint meghatározzák, hogy mely állami beruházások esnek a "külön finanszírozandó" kategóriába. Vagyis: itt nincs új lépés, korábbi elhatározások törvényesítése van soron.
Viszont kiderül mely beruházások kerültek a várólistára: minden nagyberuházás. A stadionfejlesztések, a budapesti Kossuth tér rekonstrukciója ugyanúgy szerepel ezen, mint a közútfejlesztés vagy az ivóvíz-minőség javítási program.
A költségvetési módosítás harmadik pontja egy újabb bankadó: az állam a bankoktól még elkéri azon adósság-összegek 7 százalékát, amelyeket az önkormányzatoktól vett át. A különadóztatás jogcíme az, hogy így a bank jobban jár, hiszen az előtörlesztett vagy átvállalt adóssággal a pénze biztonságosabb helyre került (vagyis nem kell céltartalékot képezni utána). A bankoknak ezen kívül még lehetőséget is teremtenek arra, hogy a maradék önkormányzati adósságokat (ha ehhez a település hozzájárul) átírassák az államra, persze csak akkor, ha itt is vállalják a 7 százalékos buktát.
Más kérdés, hogy lehetnek még módosítások, Varga a reklámadóra vonatkozó kérdésre ugyanis azt válaszolta: a kormány 5-6 milliárd forintos bevételt azért be fog tervezni a költségvetésbe ebből a forrásból. Annak ellenére is, hogy ilyen törvényjavaslat még nincs az Országgyűlés előtt.
