Itt nem lesz gazdasági növekedés - mondják a cégvezetők

A hazai vállalatvezetők körében valamelyest javult a magyar gazdaság megítélése, ám ezzel együtt többségük még most sem számol gazdasági növekedéssel – derül ki a Deloitte felméréséből.

A legutóbbi Deloitte-felméréshez képest most a hazai pénzügyi vezetők (CFO) kisebb része kalkulál recesszióval, de többségük továbbra sem számol gazdasági növekedéssel, és a gazdasági bizonytalanság következtében továbbra is alkalmatlannak ítélik a jelenlegi időszakot a kockázatvállalás növelésére. A pénzügyi tanácsadó most negyedik alkalommal készítette el félévente megjelenő felmérését 12 kelet-közép-európai vállalatok pénzügyi vezetőinek körében, a régió gazdasági kilátásaira vonatkozóan.

A finanszírozási forrásokat a cégek egyre kevésbé találják vonzónak. A vállalatok számára a legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, a jogszabályi megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelentik. Jó hír azonban, hogy a régión belül Magyarország számára kevésbé probléma a pénzügyi szakemberek hiánya.

Timothy Mahon, a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője elmondta: a magyarországi pénzügyi szakemberek 2013-as évre vonatkozó GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásai összhangban vannak a különböző nemzetközi és hazai szervezetek előrejelzéseivel. A válaszadók közel 60 százaléka stagnálást (0-1,5 százalékos), míg 40 százalékuk recessziót vár. Csupán 2 százalékuk jósol mérsékelt növekedést. Annak ellenére, hogy a felmérés alapján nem várható növekedés, ezek a várakozások valamelyest mégis pozitívabbak a fél évvel korábbi eredményekhez képest, amikor 12 százalékkal többen vártak recessziót, míg a stagnálást akkor kevesebb, mint a válaszadók fele említette.

A válaszadók az általános gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a gazdasági növekedéshez hasonlóan - kismértékben ugyan - de pozitívabban ítélték meg a korábbi felméréshez képest, habár a kérdés szintén megosztotta a pénzügyi vezetőket. A tavaly év végi arányokhoz képest most lényegesen kevesebben érezték nagyon nagy mértékűnek a bizonytalanságot, és többen voltak azok, akik a „megszokott” szintű bizonytalanságra számítanak.

A 2008-as emelkedés után, 2010-től nem változott jelentősen a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A mutató jövőbeni alakulásával kapcsolatos várakozásaikat tekintve viszont a pénzügyi igazgatók nagymértékben megosztottak. A válaszadók egyik fele (48 százaléka) továbbra sem jósol változásokat az elkövetkezendő 12 hónapban, a másik fele viszont (45 százalék) mérsékelt növekedést vár a munkanélküliek arányát tekintve. Az sem örömteli fejlemény, hogy a tavaly decemberi, optimistább véleményekhez képest, amikor a cégek 20 százaléka mérsékelt csökkenést várt a munkanélküliségben, idén ez az arány már csak 6 százalék.

Fúziók és felvásárlások

A fúziók és felvásárlások terén a várható aktivitás szintjét egyre pesszimistábban ítélik meg a pénzügyi vezetők Magyarországon. Egy évvel korábban a válaszadók több mint fele enyhe növekedést várt, 2013 első felére ez az arány lecsökkent 31 százalékra, azonban a változatlan szintet várók aránya megnőtt 49 százalékra. A negatív tendencia vélhetően a kedvezőtlennek ítélt gazdasági kilátások okozta bizonytalanságból ered.

Finanszírozási költségek

A következő 12 hónapban várható finanszírozási költségek alakulására vonatkozóan szintén vegyes volt a megkérdezett pénzügyi vezetők véleménye, ami főként az eltérő tapasztalatokra vezethető vissza. A válaszadó cégek eltérő hitelminőséggel és kockázati profillal rendelkeznek, ami visszaköszön a banki hitelminősítésben és kamatfelárban. Jelentős változást jellemzően nem jósolnak a megkérdezett vezetők, azonban amellett, hogy 23 százalékuk valamelyes csökkenést jósol, inkább a költségek növekedését várják.

A hazai pénzügyi vezetők véleménye összhangban van a felügyeleti szervek és a pénzügyi szektor által publikált szigorú hitelezési körülményekkel, miszerint a hitelforrások csak erős fedezeti struktúrával rendelkező, jó hitelminőségű cégek számára érhetők el. A válaszadók közel 58 százaléka nehezen megszerezhetőnek ítélte a vállalkozások számára szükséges hitelforrásokat, míg a hitelek könnyű elérhetőségét senki sem említette. 

Habár egyéb forrásokhoz képest a banki finanszírozás szerepe jelentősebb a magyar gazdaságban, a cégek csupán 7 százaléka tartja vonzónak a banki hitelfelvételt napjainkban. 64 százalékuk számára semleges, míg 29 százalékuk szerint nem vonzó, ami lényegesen rosszabb megítélés az egy évvel korábbi eredményekhez képest.

Eladósodottság szintje

A megkérdezett vezetők döntő többsége (62 százalék) nem jósol változást cége eladósodottsági mutatóját tekintve az elkövetkezendő egy évben, 15 százalékuk növekvő szintet vetít előre, 23 százalékuk pedig csökkenést. Hároméves távlatban vizsgálva a cégek adósságszolgálati képességét elmondható, hogy megítélésük alapvetően nem változott a korábbi időszakokhoz képest. Jelentős változást továbbra sem várnak a cégek, inkább optimistán vélekednek: a válaszadók 34 százaléka szerint enyhén javulni fog, 55 százalékuk szerint pedig változatlan marad adósságszolgálati képességük.

Munkaerő

A cégek 85 százaléka szerint pénzügyi területen nem mutatkozik majd hiány a szakértő munkaerőből az elkövetkezendő egy évben, ami régiós szinten is legjobb eredménynek számít. A humán erőforrással kapcsolatos legsürgetőbb kérdés a munkavállalói elkötelezettség növelése és a morál javítása.

Sok mindenen kellene javítani, többi között a munkavállalók morálján is
Hővezeték-szerelés. A kormány még dolgozik a problémán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.