A közbiztonság és a gazdaság rendbe rakása - ezek a legfontosabb feladatok a leendő kormány szerint. A közbiztonsággal összefüggésben már be is nyújtott törvénymódosító javaslatokat a parlamenthez az leendő kormány, s ma végre felkerült az első, gazdasági témájú előterjesztés is.

Ebben az állami vagyonpolitika újraértelmezésére tesz kísérletet a két benyújtó, Matolcsy György, aki a nemzetgazdasági tárcát kapja az új kormányban, valamint Fónagy jános. Nincs ugyanakkor a benyújtók között Fellegi Tamás, a fejlesztési miniszter, akihez a vagyonpolitika tartozik majd. Ennek az a magyarázata, hogy az új kormány még nem állt fel, de a parlament már igen, márpedig annak tagja Matolcsy, míg Fellegi külsős, nem szerepelt a Fidesz listán.

A módosító alapján intézmények szűnnek meg, más intézmények feladatát átszabják, megint más intézményeket pedig összevonnak. De haladjunk sorjában. Matolcsyék szerint a vagyongazdálkodás jelenlegi formájában nem áttekinthető, nem tisztázottak, nem egyértelműek a felelősségi viszonyok. Jelenleg a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hozza meg a vagyonpolitikai döntéseket, a mellette működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. dolga pedig az utasítások végrehajtása, illetve a vagyonpottfolió menedzselése. Ez a felosztás változik a jövőben, azáltal hogy minden ilyen ügy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, illetve annak vezetőjéhez, Fellegi Tamáshoz kerül. Ezért a továbbiakban nincs szükség a vagyontanácsra, azt a törvénymódosító megszűnteti. Az MNV szervezete megmarad, ezen túl a miniszteri utasításokat hajtják végre.

Hozzányúlnak a vagyongazdálkodás szabályozásához is, ezek közül most azt emelnénk ki, amely szerint a kormány a jövőben nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon elidegenítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás mellőzéséről, ha a társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt. Értékhatártól függetlenül kerül továbbá a kormány hatáskörébe a döntést az állami vagyon - törvény szerinti esetekben - ingyenesen történő átruházásáról.

Újraszabják a Magyar Fejlesztési Bank feladatait is, leginkább mert a válságban nehéz forrást gyűjteni a pénzpiacokról. A módosítás nevesíti azokat a területeket - turisztika, agrárium, vidékfejlesztés - ahol célzottan vesz részt a bank a fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásban.  Az MFB az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol az állami tulajdonú cégeknél, ám a jövőben e jogot nem általánosságban, hanem célhoz kötötten, a nemzetgazdasági szempontból jelentős gazdálkodó szervezetek fejlesztése, hatékonyságuk növelése érdekében gyakorolhatja csak. A bank jegyzett tőkéjét 100 milliárd forintra emelik, pontosabban legalább ennyit kell elérnie, a hatályos szabályozás 60 milliárdot ír elő..

Ebben a javaslatban készítik elő a VPOP és az APEH összevonását is. Ennek első lépéseként a VPOP élére kormánybiztost neveznek ki, aki utasíthatja az országos parancsnokot. A kormánybiztos külön szervezeti egységet hozhat létre az APEH-hel való egységesítés előkészítése érdekében.

A törvényjavaslatban, annak végén, az átmeneti rendelkezések között szerepel egy bekezdés az állami cégeknél dolgozók béreinek megállapításáról. Az MFB-vel, illetve a törvényben meghatározott gazdasági társaságokkal (mint az erdőtársaságok, az infrastruktúra működtetők, az állami hitelintézetek) munkaviszonyban állók havi személyi alapbérét a 2006 január 1 és 2010 augusztus 31 között kifizetésre került valamennyi bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetés együttes összegéből számított éves átlag alapulvételével, annak csökkentésével kell meghatározni. Ez vélhetően a legtöbb esetben bércsökkentést jelent majd. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik egyébként a vezető tisztségviselőkre is.