Elérkeztünk a rezsicsökkentés aljához, nincs több tartalék a rendszerben, innentől már tényleg a piaci viszonyok szerint változnak az energiadíjak. Legalábbis ez volt leszűrhető Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető közös sajtótájékoztatója alapján, melyen bejelentették: április 1-től 6,5 százalékkal csökken a gáz, szeptember 1-től 5,7 százalékkal az áram és október 1-től 3,3 százalékkal a távhő lakossági díja.

Rogán Antal az elmúlt nyolc évet most leginkább úgy jellemezte, mint amikor - meglátása szerint - az akkori kabinetek "a szolgáltatók érdekét nézték", ígéreteik illetve a nemzetközi árak alakulása ellenére emelték a rezsit. Érveléséből most hiányzott, hogy az előző nyolc év során kétszeresére-háromszorosára nőttek a díjak, amelyekből úgymond akár ugyanennyit vissza is lehetne faragni. Korábban Lázár János miniszterelnökségi államtitkár 2012 végi alapon összesen 30 százalékkal tartotta csökkenthetőnek a rezsit. Ez a mostani állapot szerint 25 százalék körül megáll. Nem került elő grafikon sem, mely szerint a fizetésekhez viszonyított uniós rangsorban az energiaárunk a magasabbak közé tartozna, pedig mi úgymond csak az átlagba szeretnénk tartozni. (Számos uniós és szakhatósági grafikon szerint az európai átlagnál már ma kevéssé megterhelő a rezsi. A tényleges magyarországi árak pedig az unióban a legalacsonyabbak közé tartoznak.) Ellenben most a piaci alapú csökkentés, a biztonság, a fenntarthatóság volt a fő üzenet. Harrach Péter például úgy fogalmazott: "nem csupán a fogyasztók érdekeit képviseljük, hanem a fenntartható és biztonságos energiaszolgáltatást is. Most eljutott a rezsicsökkentés oda, hogy ez a szempont felerősödjék". Piaci kutatásaikról azt tudhattuk meg, hogy sokan a nemzetközi árak csökkenésére számítanak. Arra a felvetésre, hogy miért pont az országgyűlési illetve a helyhatósági választások előtt lesznek energiaárcsökkentések, úgy felelt, hogy munkacsoportjuk számításai szerint a piaci viszonyokból ezek a mértékek adódnak. Hozzáfűzte: tavaly nem voltak választások, mégis csökkentettek a tarifák. A frakcióvezető közölte: a mostani rezsicsökkentésből komoly részt kell vállalnia az MVM-nek. (Az állami energiacsoportnak, amely ma már az áram- és a gázszektor központi ellátója is, a tavaly január 1-i 10 százalékos csökkentés során kevésbé, ám a november 1-i 11,1 százalék alkalmával már mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia.)

Arra a kérdésünkre, hogy ha piaci alapon csökkent a gáz ára, miért nem volt lehetőség nagyjából ugyanakkortól ugyanekkora mérséklésre az önkormányzati távhőszektorban (ahol az áram- és gázszektorhoz képest jóval kevesebb a multicég), Rogán Antal úgy reagált: a Gyurcsány-időszakkal szemben most ez is csökkent. (Megjegyzendő: elszórtan az előző kormányok idején is volt piaci alapú távhőárcsökkentés, illetve 2009-ben a távhő áfája először 18, majd 2010 elejétől 5 százalékra mérséklődött.) Ugyanakkor a távhőszektor szerkezeti változásai folytán további mérséklést sem zárt ki. Kérdésünkre ismertetett, máshol még napvilágot nem látott terveik szerint minden távhőszolgáltatónak a környékén fellelhető legolcsóbbhoz kellene igazítania lakossági tarifáit.

Rogán Antal kérdésünkre úgyszintén leszögezte: idén az energiadíjaktól eltérően nem csökken a víz, a csatorna, a hulladékszállítás és más rezsiszolgáltatások díja. E területeken a tarifák szinten tartása a cél. Mindazonáltal belső szerkezeti változások nyomán a későbbiekben itt is elképzelhetőnek tartott díjmérséklést.

Hitet tett amellett, hogy a közműszolgáltatásoknak "nonprofit" alapon kell működniük. (Korábban az előkészítő munkacsoport munkájában szintén részt vevő Németh Szilárd fideszes rezsibiztos többször is úgy fogalmazott, nem nonprofit szolgáltatásokra gondolnak, mert az egy foglalt cégjogi fogalom: elképzeléseiket inkább a "no profit" kifejezéssel illette, amennyiben gazdálkodó társaságoknál tiltanának meg bizonyos - máig pontosan nem körülhatárolt - jellegű nyereségtermelést.) A nonprofit közszolgáltatásokról szóló törvényt ugyanakkor a parlament a választások előtt már nem tárgyalja - szögezte le Rogán Antal, hozzátéve: szerinte a választók április 6-án erről is döntenek.

A paksi atomerőmű bővítéséről kifejtette: amikor az általuk tervezett új és a ma működő blokkok egyszerre üzemelnek majd (ez ma 2025-2035 közöttre tehető), az egységek termelte áram ára a jelenlegi, a többi termelőnél sokkal alacsonyabb szinten maradhat. Mivel azonban így a jelenleginél jóval nagyobb arányban kerül majd a magyarországi háztartásokhoz atomblokkokban termelt áram, így az általános áramárszint további 10-13 százalékkal csökkenhet. Igaz - fűzte hozzá -, erről az akkor hivatalban lévő kormánynak kell döntenie. Kérdésünkre, hogy ezt miként számították ki, amikor bejelentésük szerint a beruházási hitelt az állam fizeti vissza (vagyis az egyáltalán nem terheli a paksi költségvetést), új változatot ismertetve leszögezte: meglátása szerint a majdani paksi árak is kitermelik a (számításunk szerint kamatokkal együtt mintegy 6 ezer milliárd forintba kerülő) beruházás költségeit.