Itt a bizonyíték: a gyerekesek reálkeresete is csökkent
Nem igaz a kormánypártok által előszeretettel hangoztatott érvelés a kereseti statisztikák publikálása idején, hogy amennyiben figyelembe vesszük a családi adóalap-kedvezményt is, akkor igenis van Magyarországon reálkereset-növekedés. A statisztika azt mutatja, hogy a nagycsaládosok is több százalékpontos csökkenést szenvednek el idén.
A KSH ma közzétett statisztikai jelentése szerint idén január és május között a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 1,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az eközben megvalósult áremelkedés mellett ez azt jelenti, hogy az átlagkereset 3,8 százalékot veszített reálértékéből. Ezt ugyan nem közli a statisztikai hivatal, de az adatokból kiszámítható.
Erre szokták mondani kormányzati politikusok, hogy ha számításba vesszük a családi adókedvezményeket, akkor viszont már van reálkereset-bővülés Magyarországon. A KSH jelentései közt megtalálható egyik adatsor viszont ennek az ellenkezőjét mutatja: semelyik családmodellben nem nőttek a reálkeresetek, ellenben 2,2-4,0 százalékkal romlottak az első negyedévben. A legnagyobb mértékben a gyermek nélküliek keresete veszített értékéből, a legkevésbé a 3 vagy több gyermeket nevelőké. Az adatok szerint az egygyermekeseknél 3,4, a kétgyermekeseknél 2,8 százalékos reálkereset-csökkenés volt az első öt hónapban.
Az áprilisi és májusi folyamatokat is figyelembe véve azt lehet megállapítani a szakértők szerint, hogy a nemzetgazdaságban a reálkeresetek 3,4 százalékot vesztettek értékükből eddig idén, a családi adókedvezmény hatásával együtt. Szakemberek ehhez hozzáteszik, hogy az évközi bérmozgások még változtathatnak ezen.
Tavaly még jókora „nyerésben" voltak a családok: 2011-ben éves szinten 5,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ezen belül a nagycsaládosoknál (3 vagy több gyermek) 19 százalékos bővülést jegyzett fel a statisztikai hivatal, gyermeklétszámban visszafelé haladva pedig 12, illetve 6,4 százalékot. Még a gyermekteleneknél is kimutattak 1,3 százalékot. Az idei első negyedévben azonban gyökeres fordulat állt be: egyrészt a családi adókedvezmény tavaly érdemben javította a bérpozíciókat, de idén ez a hatás már nem tud érvényesülni, a rendszer beállt, másrészt megszűnt az adójóváírás intézménye, ami viszont csökkentette a reálbéreket (a nettó megőrzését segítette a bérkompenzáció, de az inflációs veszteséget ez sem tudta ellensúlyozni).
Újabb fordulat állhat be a kereseteknél, amennyiben a kormány bevezeti a KDNP parlamenti frakciója által javasolt járulékkedvezményt azoknál a többgyermekes családoknál, ahol nem tudják maradéktalanul igénybe venni az adóalap-kedvezményt. Ez jelenleg havi 62 500 forint egy és két gyermek esetében eltartottanként, és 206 500 forint az ennél nagyobb családoknál, szintén eltartottanként.
Érdemes utóbbiakra koncentrálni, a többiek ugyanis jellemzően ki tudják használni az adókedvezményt. Feltételezve, hogy a most közölt bruttó átlagkereset (220 700 forint) jár mindkét szülőnek, valamint azt, hogy jövőre tisztán egykulcsos, 16 százalékos lesz az szja, tehát kivezetik a szuperbruttót, januártól az egyik szülőre jutó, jelenleg 18,5 százalék járulék helyett csak 5,5 százalékot kellene fizetni. A különbözet – közel 28 500 forint – pedig a munkavállaló zsebében marad.
Azt is kiszámoltuk, mekkora kereset mellett nem jutna egy fillér sem az államkasszába. Amennyiben a két szülő együttesen (mivel a kedvezmény megosztható) 287 300 forintot keres, akkor a járulékterhüket is le tudják nullázni. E fölött valamennyit fizetni kell, ez alatt pedig még mindig marad kihasználatlan adókedvezmény.
A költségvetés szempontjából nem tűnik vállalhatatlannak a javaslat. A KSH szerint a kettőnél több gyermeket nevelők aránya mindössze 6 százalék, vagyis az átlagkeresettel számolva 2-2,5 milliárd forint közötti bevételkiesést okozna a KDNP javaslatának megvalósítása, számításaink szerint.
