Nem változtatott hétfői ülésén Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanács a 9,5 százalékos jegybanki alapkamaton. A monetáris tanács előtt két javaslat volt egy 50 bázispontos csökkentés, valamint az alapkamat tartása. A grémium végül túlnyomó többséggel az utóbbi mellett döntött - jelentette be Simor András, az MNB elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón. Mindez egyébként megegyezik a hazai és a nemzetközi elemzők várakozásaival.

Az MNB döntését elsősorban azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban tovább romlottak a világgazdasági kilátások. Ennek következményeként a magyar gazdaság visszaesése nagyobb lesz az európai átlagnál. Ez még akkor is így van, ha a különböző konjuktura indexek az elmúlt hetekben már a gazdasági környezet stabilitásáról, javulásáról tanúskodtak.

Simor András hozzátette: a magyar gazdaság külkereskedelmi szerkezete miatt az európai visszaesés a hazai exportálókat rendkívül érzékenyen érinti. A versenyképesség javítását célzó kormányzati intézkedések, valamint az elmúlt időszakban tapasztalt reálleértékelődés a külső kereslet visszaesését csak részben képes ellensúlyozni. Így az európai növekedési kilátásokkal párhuzamosan érdemi fellendülés csak 2011-ben várható.

Ugyanakkor a jegybank elnöke kiemelte, hogy az egyensúly biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hosszabb távon elősegítik a növekedési ütem emelkedését és segítik a piaci bizalom helyreállítását is. A jegybank jövőbeli kamatpolitikáját illetően a Simor András kifejtette: az alapkamatot akkor lehet csökkenteni, ha a kockázati megítélés javulása tartós lesz és a monetáris lazítás nem veszélyezteti a tőkeáramlásokat.

Mindez jól látható a jegybank legfrissebb - hétfőn nyilvánosságra hozott - inflációs előrejelzésében is. Az MNB szerint az éves, átlagos infláció az idén 4,5 százalék lesz, 2010-ben 4,3 százalék, míg 2011-ben 1,9 százalékra mérséklődik. A gazdasági növekedés ugyanezen időszakban -6,7, -0,9 és 3,4 százalék lesz. Kérdésre válaszolva Simor András elmondta, hogy a 2010-ről 2011-re csökkenő inflációs nem meglepő, mivel jövőre az adóhatásoktól megtisztított infláció már csak alig valamivel lenne 2 százalék fölött. Ez a hatás pedig a következő évre ki is fut, így a 2011-es adat már egyáltalán nem számít drasztikus csökkenésnek.

Lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy igazak-e azok a hírek, amelyek szerint a PSZÁF beolvadna a MNB-be úgy reagált: a világgazdasági válság hatására egyértelművé vált a pénzpiacok felügyeletén változtatni kell. Az eddigiekkel szemben a piac felépítésére, a rendszerkockázati elemek kiszűrésére kell koncentrálni. A megváltozott elvárásokra itthon is reagálni kell, így folyamatos egyeztetések vannak többi között a MNB, a Pénzügyminisztérium között hogyan történjen meg mindez. Simor szerint ebbe szerkezeti átalakítások is beleférnek. A megjelent híreket ugyanakkor tendenciózus állították be, a jegybank egy kérdésre adott válaszából következtetéseket vontak le - jegyezte meg.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB látogató központjában, ahol bejelenti, hogy a monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot. A másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt, a tagok túlnyomó