Most sem lett jobb, nőtt a munkananélküliség
A vizsgált időszakban a 15-64 éves népesség 61,8 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,4 százaléka jelent meg
a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. május-júliusban átlagosan 3,779 millió volt, 83
ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási
ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.
A munkanélküliek létszáma 407 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 92 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalékos értéke 2,2 százalékponttal haladta meg a 2008. azonos időszakit. A férfiak munkanélkülisége 2,8 százalékponttal, a nőké 1,5 százalékponttal nőtt. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában, júniusban: EU-15 9,0 százalék, EU-27 8,8 százalék, Magyarország 10,0 százalék.)
A munkanélküliek 18,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,5 százalékos munkanélküliségi ráta 6,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 8,8 százalék volt, 2,0 százalékponttal magasabb, mint 2008 május-júliusban.A munkanélküliek 42,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség időtartama - a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás miatt - az egy évvel korábbinál 2,1
hónappal rövidebb, átlagosan, 16,7 hónap volt.
Semmilyen meglepetést nem okoztak az adatok – kommentálta a fejleményeket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a nol.hu-nak. A saját prognózisa éppen a KSH átlal publikált adat volt, de mint hozzátette az elemzői konszenzus is ezt a szintet "határozta meg". Az év hátralévő részében viszont javulásra nincs remény. A munkanélküliségi ráta egészen jövő januárig, februárig lassan emelkedik. A csúcspontját 11 százalékkal ekkor éri el, mivel ebből a szempontból hagyományosan ez az év legrosszabb időszaka, ekkor például alig akadnak szezonális munkák. Tavasztól javulhat a helyzet, ám a javulás is lassú lesz, így jövő nyáron 10,6 százalékos lehet a mutató – jegyezte meg.
Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője kifejtette: nyár elején az építőiparban, idegenforgalomban és a mezőgazdaságban mindig nő a munkaerő iránti kereslet, amit mutat az is, hogy míg február-áprilisban 13 havi csúcsra, 9,9 százalékra szökött fel a munkanélküliségi ráta, addig április-júniusban 9,6 százalékra csökkent. A szezonális hatás megszűnésével most újra emelkedik a mutató, május-júliusban elérte a 9,7 százalékot, amihez hozzájárul az is, hogy a munkaerőpiac egy kicsit mindig késve reagál a reálgazdasági folyamatokra.
Barta György elmondta, várakozásaik szerint is a következő hónapokban tovább romlik a helyzet, s decemberben már 10,1 százalék lehet a ráta. Hozzátette, a romlás eddig is látszott, hiszen tavaly május-júliusban még csak 7,5 százalékos volt a magyarországi munkanélküliségi ráta. Az elemző szerint a magyar adatok illeszkednek a nemzetközi trendhez, hiszen a munkanélküliség alakulása hasonló egész Európában, például a fő magyar felvevő piacon, Németországban, illetve a térségben Lengyelországban is.
