A legutóbbi fél százalékos kamatemelést követően, ma ismét 50 bázisponttal növelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Az alapkamat 7 százalékon áll.

A kamatemelés gátolja Magyarország egészséges gazdasági növekedését – ez a véleménye a Magyar Nemzeti Bank mai döntéséről a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A kamatemelés azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést, szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal. Az Európai Központi Bank mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek, ezzel is elősegítve hazájuk gazdasági növekedését. A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a jegybanki kamatemelés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, növelve azok versenyhátrányát, és akadályozva őket a saját- és a GDP-növekedés előmozdításában.

Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét biztosító állama legyen. Ezért konzultált a nemzetgazdasági miniszter korábban már Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, hasonlóan a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank, a Bank of Englandhez hasonlóan - közölte a tárca.

- A döntés kicsit meglepett minket, hisz az MNB a múlt havi kamatdöntő ülése után kiadott közleményében arról írt, hogy az akkori 50 bázispontos emelést, akkor követi majd további szigorítás, ha az inflációs és az országkockázati kilátásokban nem következik javulás. Az elmúlt hónap során kisebb mértékű konszolidációt tapasztalhattunk: erősödött a forint, mérséklődött a CDS felárunk, szűkültek a bázis swapok, így véleményünk szerint indokolható lett volna egy kisebb mértékű emelés - közölte Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere. Igaz ugyan, hogy az elmúlt hetek mérsékelt piaci javulása ellenére fordulatról egyáltalán nem beszélhetünk, azonban a hazai recessziós kilátások tükrében a jegybank részéről talán érdemesebb lett volna megvárni az EU-val és az IMF-el folyatatott tárgyalások kimenetelét - tette hozzá.

A cég szerint a folyamatos adóemelések miatt jövőre várhatóan jelentősen emelkedő infláció ellenére az MNB számára továbbra sem az infláció kordában tartása az igazi gond. A jegybank kamatpolitikájának alakításánál továbbra is az ország pénzügyi stabilitásának, likviditásának a megőrzése az igazi kihívás. Meglátásuk szerint a jegybank ebből a szempontból meglehetősen szorult helyzetben van, hisz a kormány hazardőr gazdaságpolitikájának negatív hatásait az MNB folyamatos kamatemelésekkel tartósan nem tudja semlegesíteni. A jelenlegi helyzetben nincs sok választási lehetőség: az ország politikai döntéshozóinak az elkövetkező hetekben két út között kell választaniuk.

bebesy szerint optimális esetben a kormány megállapodik az EU-val és az IMF-el, megnyugodhatnak a piacok, esetleg elkerülhető lesz a további kamatemelés, és már csak az eurózóna egyben maradásáért kellene „drukkolnunk”. IMF csomag hiányában viszont tragikus forgatókönyvek következhetnek: külső finanszírozás nélkül egyszerűen nem biztosított jövőre az ország finanszírozása, ezáltal felmérhetetlen kockázatoknak lennénk kitéve, amely radikális forintgyengülést és brutális állampapír piaci hozamemelkedést jelenthet. IMF és EU-s pénzek nélkül az ország devizában fennálló kötelezettségeinek kielégítésére a jegybanki tartalékok felhasználása pedig csak olaj lenne a tűzre.

Az Equilor szerint a piaci konszenzus ugyan nem volt egyöntetű, ám a többség erre számított. Az igazi kérdést a szavazati minta jelenti, mivel a novemberi ülésen minden tag az 50 bázispontos kamatemelés mellett tette le a voksát, ám az elmúlt hetek politikai viharában könnyen megtörhetett ez a nagy egyetértés.

A jegybank mostani döntésével sem került a piac elé, mivel a mai monetáris szigorítás is csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egyelőre nincs, de természetesen afelől nincs kétségünk, hogy pénzügyi stabilitás szempontjából bőven megfelelő a döntés – írják.

A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy kormányzati részről egy új alelnök és tanácstag megválasztása is felmerült, ráadásul az elmúlt napokban a PSZÁF és az MNB összevonásának ötlete is folyamatos címlapi megjelenéseket garantált a jegybanknak.

Az EU/IMF-tárgyalások megszakadása nem tett jót a hazai pénzügyi eszközök megítélésének, de a kiábrándulás nem tartott sokáig, hiszen továbbra is érdekünk a megállapodás szignózása. Ugyanakkor a jegybank is élénken figyeli a folyamatokat, ezért könnyedén érvényesülhet a kivárás az MNB részéről addig, amíg január-február folyamán megszületik az új szerződés a hitelezőkkel.