Ismét vesztésre áll a kormány az államadóssággal szemben
A bizottság a legnagyobb kockázatokat a devizahitelesek megsegítésére irányuló újabb kormányzati akció lehetőségében látja, ami negatívan befolyásolhatja a befektetői kedvet és a bankszektort. Súlyosak a külső kockázatok: a bizottság szerint a globális monetáris feltételek a forintárfolyam további gyengüléséhez vezethet, és drágíthatja Magyarország finanszírozási költségeit. A bizottság szerint Magyarország különösen kitett az ukrán válság mélyüléséből fakadó kockázatoknak a reálgazdaságban, és a pénzügyi csatornákon keresztül is.
A bizottság értékelése szerint 2013-ban kiegyensúlyozottabbá vált a magyar gazdaság kilábalása. A belső kereslet az elemzés szerint a közpénzből finanszírozott egyszeri ösztönző intézkedéseknek köszönhető, amelynek mértékét 34 százalékra becsüli a bizottság, a magánszektor beruházásainak bővülését mindössze 3,1 százalékra. A beruházások 7 százalékkal bővülhetnek 2014-ben a brüsszeli testület értékelése szerint, de ez az tavaly zárult uniós költségvetésből elérhető pénzek kifutásával csökkenni fog. A magánfogyasztás a bizottság szerint 1,5 százalékkal növekedhet.
A bizottság szerint a munkanélküliség fokozatosan csökkenni fog az előrejelzés időszakában annak ellenére, hogy közben egyre többen vesznek részt a munkaerőpiacon. Ennek oka többek között a közmunkarendszer kibővítése.
Az infláció 0,4 százalékkal történelmi mélypontot ért el 2014 első negyedévében, a brüsszeli testület szerint a három rezsicsökkentési hullámnak, a csökkenő inflációs várakozásoknak köszönhető. A gyenge forintárfolyam azonban felfelé nyomja majd az árakat a bizottság szerint, és így jövőre 2,8 százalék lehet az infláció.
A 2014-es államháztartási hiány a bizottság előrejelzése szerint a GDP 2,9 százalékára emelkedhet (a tavalyi 2,2-ről). Ez mindössze 0,1 százalékkal tér el a februári prognózistól. A bizottság szerint a költségvetés kiadásainak növekedésére elegek lesznek a további adóbevételek és a csökkenő kamatteher. A GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli tartalékot felhasználásával a bizottság nem számol. A pozitív kockázatnak véli az elemzés az uniós alapok lehetséges teljes költségelszámolására való átállást, ami komoly egyszeri bevételhez juttatná a kormányt. A strukturális hiány tekintetében azonban arra számít a bizottság, hogy idén ez 2,2 százalék, jövőre pedig 2,3 százalék lesz.
A bizottság prognózisa szerint 2014-ben a gyenge forintárfolyam miatt (és mivel az államadósság 40 százaléka devizában van nyilván tartva) újra 80 százalék fölé kúszhat az államadósság. 2015-ben várhatóan 79,5 százalékos szintre süllyedne.
Az előrejelzést Siim Kallas, az Európai Bizottság észt alelnöke mutatta be, aki Olli Rehn alelnököt helyettesíti, amíg a finn EU-biztos kampányol az európai választásokra. Kallas az egyik kiemelkedő kockázatnak nevezte az ukrán válságot az európai gazdaságra nézve, hozzátéve, hogy a bizonytalanságnak való kitettség egyes tagállamok között eltérő.
Kallas hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország ugyanannyira sérülékeny, hiszen a bevételeinek több mint fele gáz-, és olajexportból származik, és emlékeztetett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Oroszország várhatóan idén a gazdaság zsugorodásával néz szembe. Emlékeztetett, hogy az orosz központi bank csak márciusban 11 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba.
