A 2008-as pénzügyi világválságban a forint jelentős értékvesztése nyomán sokan megégették magukat a felvett – jellemzően deviza- – hitelekkel, és az elmúlt évek is elsősorban a felhalmozott adósságok törlesztéséről szóltak, de úgy fest, mostanra ismét mer kölcsönt felvenni a lakosság. Nem csupán a lakáshitelek, hanem már a személyi kölcsönök után is kapkodnak az emberek.

Az újonnan kihelyezett lakáshitelek értéke júniusban megközelítette az 50 milliárd forintot, 2008 vége óta ez a legmagasabb havi összeg. A családi otthonteremtési kedvezmény gerjesztette őrület ebben megmutatkozik, de ez még nem jelentős: hat hónap alatt 32 milliárd forint értékű kérelem futott be a bankokhoz, a beadványok egy részét még nem is bírálták el. Alapvetően az egyre morzsolódó hitelkamatszint (a bankok átlagosan 5,65 százalékos teljes hiteldíj-mutatóval helyezték ki az új lakáshiteleket) és az játszik főszerepet, hogy egyre többen akarnak ingatlanba fektetni abban reménykedve, hogy ők is meglovagolhatják a piaci árak emelkedését.

A személyi kölcsönöknél még drasztikusabb az ugrás. Idén júniusban az egy évvel ezelőttinél 61 százalékkal több, 19 milliárd forint értékű személyi hitelt vettek fel az emberek. A jelenségnek oka, hogy jóval olcsóbb lett így eladósodni, hiszen egy éve még 21, most pedig már 16,4 százalékos az új személyi kölcsönök THM-je, másrészt az emberek sokkal bátrabbak a növekvő foglalkoztatottságot és az érdemi béremelkedést látva. Mindez oda vezetett, hogy mostanra a lakossági szektor hitelállománya bővült. Ez kuriózumnak számít, ha a válság óta eltelt több mint 7 évet nézzük. A hiteltörlesztések összege eddig mindig meghaladta az újonnan felvett kölcsönökét. Idén júniusban azonban bő 5 milliárd forinttal több hitelt vettek fel az emberek, mint amennyit törlesztettek.