Japán vált az Egyesült Államok legnagyobb külső finanszírozójává, az amerikai kincstár legfrissebb összesítése szerint a szigetországiak birtokában február végén 1224 milliárd dollár értékű kötvény volt, míg az eddigi első helyezett Kína 1223 milliárd dollárnyi követeléssel léphet fel a világ vezető gazdasági hatalmával szemben.

A pénzügyi világválság kirobbanása óta először történt őrségváltás e téren, Japán 2008 augusztusában elveszített tophitelezői címét szerezte most vissza. A teljes külső hitelezői állomány februárban 6160 milliárd dollárra csökkent az előző hónapban mért 6220 milliárd dolláros rekordról. A távol-keletiek egyébként ellentétes irányba mozogtak: amíg tavaly februárhoz képest Kína 49,2 milliárddal csökkentette, addig Japán 13,6 milliárddal növelte amerikai kötvényeinek állományát.

A legnagyobb hitelező mindamellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amely 2007 óta nyolcszázmilliárd dollárral 2500 milliárdra növelte állampapírjainak összegét. Kína a jüan árfolyamának és saját versenyképessége védelme érdekében „zsákolta” az amerikai állampapírokat, tavaly már azonban engedte a dollárhoz kötött jüan erősödését, részint amiatt, hogy az inflációt megfékezze. Amerikai vállalkozások korábban számtalan esetben kifogásolták, hogy Kína manipulálja a jüan árfolyamát, hogy annak gyengítésével versenyelőnyhöz jusson.

A Kínába irányuló amerikai export így megdrágult, míg a kínai áruk behozatala olcsóbbá vált az Egyesült Államokba. A kínai gazdaság lassulása és a japán gazdaság erősödése már előrevetítette a váltást. A kínaiaknak kevesebb „fölös” befektethető pénzük maradt, miközben a japánok 2013 óta havi szinten 60-70 milliárd dolláros értékben költenek kötvényvásárlásokra és gazdaságfejlesztésre, amelynek egy része külföldön csapódik le. A 0,25 százalékos amerikai kamat még így is magasabb, mint a nullaszázalékos japán ráta, így nem csoda, ha a dollárkötvények tokiói trezorokba vándoroltak.