Sokasodnak a három százalék feletti idei gazdasági növekedést jósoló elemzések. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. például már 3,4 százalékra teszi az idei GDP-többletet és 2,7 százalékra a jövő évit. Eddig ez a legrózsásabb jövőkép, amit sikerült felvázolni, ráadásul a gazdaságkutató anyagában semmilyen kockázatot nem nevesít. Egyedül a beruházások „jelentősen mérséklődő növekedését” említik, amelyet a kormány tevékenységét kritikus szemmel kísérő GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértői viszont egyértelmű zuhanásként értelmeznek.

Az uniós pénzcsap átmeneti elzárása olyan forráshiányt okoz a magyar gazdaságban, melyet sem a jegybanki növekedési hitelprogram csúcsra járatásával, sem a versenyszféra, sem az állami finanszírozású beruházások erőltetésével nem lehet pótolni, legfeljebb mérsékelni – állítja Vértes András, a GKI elnöke, emlékeztetve arra, hogy az uniós támogatású beruházások az utóbbi években nagyon „meghúzták” a gazdaságot, de ez a hatás az idei második fél évtől már kifut. Most már az a kérdés, hogy a becsült pár százmilliárd forintnál mennyivel több ragad bent a brüsszeli kasszában.

A beruházások gazdaságot erősítő szerepét a belső fogyasztás csak részben tudja átvenni. A devizahitelesek terheinek csökkentése, az emelkedő reálbérek és az alacsony infláció miatt 2,5 százalékkal növekedhet a fogyasztás, de továbbra is elsősorban az euróövezeti konjunktúra erősödése segíti a magyar gazdaságot a lendületesen növekedő feldolgozóipari – főként járműipari – exporton keresztül. Utóbbi a fő oka annak, hogy a GKI felfelé, a márciusban becsült két százalékról 2,7 százalékra korrigálta idei GDP-előrejelzését.

Azt is gondnak látják, hogy nálunk az uniós források mennyiségi felhasználása került előtérbe, a hatékonyságot célzó, a társadalmi hasznot hozó fejlesztések háttérbe szorultak. A most induló hétéves uniós költségvetési ciklusban a termelő és munkahelyteremtő beruházások élveznek előnyt – a kiírások szintjén ezt ígéri a kormány. A legnagyobb problémát azonban a koncepciótlanságban látják. A kormány a jelenlegi kedvező makrogazdasági számokat saját népszerűsítésére használja fel, nem elemzi ezeknek a hátterét, fenntarthatóságát – tette hozzá az elnök, emlékeztetve a hűvös befektetési klímára, ami a még mindig fennálló kiszámíthatatlanságnak és a jogbiztonság hiányának egyenes következménye.

Az előttünk álló évekre semmilyen pozitívummal sem tudnak szolgálni, ami Magyarország uniós felzárkózását illeti: lassabban lassulunk, de a folyamat iránya egyértelmű – húzta alá nyári prognózisuk hétfői bemutatásán Vértes András. További központi intézkedések – így a bankszektorral való békekötés – nélkül lehorgonyzunk a két százaléknál, miközben a régió országai ismét elhúznak mellettünk. Egyértelműen kedvező viszont a költségvetés helyzete, az idei 2,4 százalékos hiány akkor is kényelmesen tartható, ha a rejtélyes,169 milliárd forintos állami vagyonértékesítési terv besül. Az adósságcsökkentés folytatása és az ország külső sérülékenységének enyhülése miatt Magyarország adósbesorolása az idén visszatérhet a bóvliból a befektetői kategóriába, a kérdés az, hogy a három hitelminősítő közül melyik lép elsőként e téren.