Tavaly 275 ezren kerestek Budapest és New York közötti repülőjegyet a repülőjáratok gyűjtőoldalán, a Skyscanneren vagy a magyar fejlesztésű okostelefonos alkalmazásában. Ennek különösen azért lehet jelentősége, mert a napokban ismét felmerült a lehetősége annak, hogy legyen közvetlen járat a két város között. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a közelmúltban személyes jelenlétével támogatta meg ezt a tervet a texasi Forth­ Worth­ben, a legnagyobb amerikai légitársaság, az American Airlines főhadiszállásán.

Az egykor a Malévval azonos, a OneWorld légiszövetséghez tartozó társaság 2011-ben hosszas győzködés után indított járatot New Yorkból Budapestre, amely akkor a SkyTeamhez tartozó Delta járatával versenyzett. Minthogy azonban Budapesten a Malév csődje lenullázta a csatlakozási lehetőségeket, 2012 tavaszán mindkét amerikai légitársaság megszüntette a közvetlen összeköttetést.

A Malév egykori útvonalai közül a fapados légitársaságok a nyereségesen üzemeltethetőkre csaptak le, és mivel a fapados modellbe jellemzően a viszonylag rövid távú járatok férnek bele, Budapest megszűnt átszállóbázisként működni. Ma az alacsonyabb kerozinárak mellett már vannak mutatóban hosszabb távú járatok is, de a tengerentúli, ázsiai desztinációk nem a fapados piac részei.

Szárnyakat adnának. Még csak ötlet a közvetlen járat New Yorkba Thinkstock

Azóta több körülmény javult, amely ösztönözheti a légitársaságokat: jelentősen nőtt a Magyarországra látogató turisták száma – a Budapest Airport forgalma tavaly csaknem 13 százalékkal nőtt. Ma már 265 ezer amerikai vendég érkezik Magyarországra évente, míg a Budapest és Észak-Amerika közötti légi járatokat – beleértve a más városokba utazókat és a Kanadába tartókat is – mintegy hatszázezren veszik igénybe.

Ráadásul, lényegesen olcsóbb lett az üzemanyag, így a járatoknak radikálisan csökkent a költsége. A magyar utasok számára ez nem egyértelmű, hiszen az áresést ellensúlyozza a forint gyengülése. Ami a repülőjegyárakat illeti: a jó előre megvásárolt legalacsonyabb árú viteldíjak csökkentek, ám összességében és forintban nézve Magyarországon drágák a hosszú távú jegyek. Annyira, hogy sokkal olcsóbb Skandináviából repülni a tengerentúlra, mint Budapestről.

A legolcsóbb jegy ma 130 ezer forint körül van, a Malév csődjét követően 2012-ben 170 ezer forint volt, a nemzeti légitársaság üzemelése alatt pedig már 110 ezer forintért is lehetett közvetlenül repülni New Yorkba.

A Skyscanner üzleti elemzői mindent egybevetve azt állapították meg, hogy a Budapest–New York-útvonal „nem lefedett”, azaz egy közvetlen járat bőven hozná a légitársaságok elvárásait. Már csak azért is, mert a keresések lényegesen nagyobb arányából lesz valós jegyvásárlás ezen a viszonylaton, mint a Skyscanner átlaga. Míg Budapest és New York között a keresők 12 százaléka vásárol jegyet, addig a más célállomások felé az átlag kilenc százalék. Az átszállási pontokat illetően a Lufthansa két központja, Frankfurt és München vezet összességében húszszázalékos piaci részesedéssel – vagyis az átszálló utasok ötöde Németországban vált járatot. Ezt a British Airways által használt London Heathrow követi 13, majd az Air France otthona, a párizsi Charles de Gaulle­ repülőtér 12 százalékkal.

A máshová utazó utasoknak is előnyt jelentene egy közvetlen New York-i járat: a nagy európai repülőterekre közlekedő gépek túlterheltsége csökkenne, ennek következtében azokon elérhetőbbek lennének az alacsonyabb foglalási osztályra szóló jegyek, így végső soron több és olcsóbb jegyet lehetne megvásárolni akár az európai városokba, akár más, hosszú távú célállomásokra.