A Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint a horvát rendőrség igazgatósága kedden bejelentette: európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. A horvát rendőrség a hivatalos kérvényt a keddi nap folyamán küldte tovább az Interpolnak, miután hétfőn megkapták az erre vonatkozó kérelmet a zágrábi megyei bíróságtól. Az Interpol nem kívánta kommentálni az MTI megkeresésére azt a horvát sajtóértesülést, miszerint kedden felkerült az Interpol körözési listájára Hernádi Zsolt.

A lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet honlapján kedden kora este Hernádi nem szerepelt a vörös körözési listán. Az Interpol illetékese ennek kapcsán az MTI párizsi tudósítójának elmondta: ennek három oka lehet. Az egyik, hogy a horvát kérelem még nem érkezett meg Lyonba, egy másik, hogy a kérelem még elbírálás alatt áll, a harmadik ok pedig az lehet, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.

Az ORFK azt közölte kedd este, hogy a magyar rendőrséghez hivatalosan nem érkezett európai elfogatóparancs.

A horvát híradások szerint Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta.

Az Interpol vörös riasztása meglehetősen komoly: bár az érintett országok hatóságainak meg kell vizsgálniuk a konkrét ügyet, a nemzetközi példák alapján igen ritka, hogy a "vörös listán" szereplő személyt futni hagynák az adott ország rendőrségei. A hvg.hu azt írja, szemléltetésül, milyen listára tették a horvátok a Mol elnök-vezérigazgatóját: a kenyai hatóságok kérésére az Interpol ugyanilyen körözést adott ki a kenyai terrortámadásokat állítólag kitervelő Fehér Özvegy ellen.

El kell fogni Hernádit, kivéve ha...

A nemzetközi elfogatóparancs alól a magyar hatóságok sem tudnak kibújni: ha Hernádiba "belebotlanak", őrizetbe kell venniük, de azért lehet menekvés.

Az Interpolon keresztül kibocsátott nemzetközi körözés annyiban „puhább” eszköz, hogy az egyes államoknak saját állampolgáraikat ennek alapján nem kötelező kiadniuk – kommentálta a hírt Magyar Gábor ügyvéd. Vizsgálni kell ugyanis például azt, hogy a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekmény mindkét államban jogellenesnek minősül-e, de a végső szót ebben az esetben az esetben is igazságügy-miniszter mondhatja ki, így ez egy hosszadalmas folyamat lehet.

Bánáti János, büntetőügyekben szaktekintélynek számító ügyvéd azt tette hozzá: a körözésben a horvátoknak meg kellett jelölniük, milyen bűncselekmény miatt kérik az elfogást, s ha ilyen ügyben a magyar hatóságok is folytattak vizsgálatot, de más eredménnyel - márpedig ez történt - akkor a magyar fél megtagadhatja az őrizetbevételt és a kiadatást, a végső szót az igazságügyi miniszternek kell kimondani.

Ennél rosszabb a helyzet harmadik országok esetében. - Az érintett külországi utazásai problémásak lehetnek, ilyen helyzetben a saját ügyfelemnek azt tanácsolnám, ne utazzon! - tette hozzá Bánáti János, mondván, a harmadik országban hasonló ügyben biztos nem nyomoztak Hernádi ellen, így először kiadatási őrizetbe kell venni, majd egy ottani bíróság mérlegeli hogy az érvényben lévő nemzetközi szerződések szerint ki kell-e adniuk az őrizetben lévőt. Minthogy a MOL vezért a horvát hatóságok korrupcióval gyanúsítják, ez pedig minden uniós országban büntetendő, így a kiadatást nagy valószínűséggel jóváhagynák egy harmadik országban, kivált, ha az uniós tagállam. 

Más a helyzet az európai elfogatóparancs esetén, mert akkor az eljárás a közösségi tagállamok közötti kölcsönös elismerés elvén alapul – mondta Magyar Gábor. Vagyis: ha valaki ellen ilyen parancsot adtak ki, az érintett esetében a tagállamnak vélelmeznie kell annak megalapozottságát, és saját polgárát is át kell adnia a nyomozást elrendelő félnek. Ha ezt a kormány nem teszi meg, könnyen hasonló helyzetbe kerülhet, mint az ír hatóságok a Tobin-ügyben. Francis Ciarán Tobin ír állampolgár 2000-ben Leányfalun halálra gázolt két gyereket, és az ítélet végrehajtását a magyar félnek azóta sem sikerült elérni – emlékeztetett az ügyvéd.

Az európai elfogatóparancs esetén is van persze jogorvoslati lehetőség – tudtuk meg az uniós jogi szakértőtől. Amennyiben Magyarország vitatja az európai elfogatóparancs jogszerűségét, az Európai Unió Bíróságához fordulhat, kérve, hogy állapítsák meg: jogszerűen tagadjuk-e meg a parancs teljesítését. Ilyen esetekben a luxembourgi fórum soron kívül, akár néhány héten belül dönt.

Az INA a tét?

A horvát hatóságok azzal gyanúsítják a Mol elnök-vezérigazgatóját, hogy megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt annak érdekében, hogy cége irányító befolyást szerezhessen a horvát olajtársaságban, az INA-ban. 

„Zsarolásszagú lépésként” értékelték hazai körökben egyaránt, hogy a Zágrábi Törvényszék múlt héten elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. Tették ezt alig két héttel azután, hogy a magyar Legfőbb Ügyészség másodszor is elutasította a horvát ügyészség kérését, miszerint gyanúsítottként kívánják kihallgatni Hernádi Zsoltot a 10 millió eurós korrupciós ügyben.

Valki László nemzetközi jogász korábbi nyilatkozata szerint a horvát lépés nemcsak hogy zsarolásszagú, de amit a horvátok tettek és tesznek ebben az ügyben, kezdi kimeríteni a joggal való visszaélés fogalmát. A múlt heti elfogatóparancs kiadásakor a szakember még úgy vélte: az csak Horvátország területére érvényes, a lépésnek inkább csak kommunikációs üzenete van, semmint jogi relevanciája. Mai megkeresésünk nyomán nem kívánt állást foglalni, arra hivatkozva, hogy a dolog innentől a büntetőeljárással foglalkozó jogászok szakterülete. 

A horvát elfogatóparancsot azért adták ki, mert Hernádi Zsolt nem jelent meg egy kihallgatáson, amire ugyan a Mol-vezér álláspontja szerint hivatalosan nem is idézték, ám a horvát ügyészség viszont úgy vélte: Hernádinak a médiából is tudnia kellett volna, hogy meg kívánják hallgatni. Sőt, érveltek, Csányi Sándor zágrábi tárgyalása alkalmával az OTP első emberével is üzentek Hernádinak. 

A Mol első embere korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a horvát és a magyar hatóságok ebben megállapodnak, akkor természetesen megjelenik a horvát hatóságok előtt. 

A helyzetre korábban a Mol úgy reagált: nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható következtetésekre épül a horvátok elfogatóparancsa. Mint ismeretes, a horvát ügyészség két alkalommal kért nemzetközi jogsegélyt, a magyar hatóság a nemzetbiztonsági okokkal indokolva visszautasította a horvát megkeresést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ezután kérte azt a horvát fél, hogy adják át Hernádi Zsoltnak a szeptember 25-ei kihallgatásra szóló idézést, a magyar hatóság azonban ezt is visszautasította. Korábban ugyanis az ügyben a magyar ügyészség is vizsgálódott, szerintük nem történt bűncselekmény. 

Politikai körökben tényként kezelik: ezzel az üggyel a horvát kormány a Molra akar nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy visszakerüljön hozzá az INA irányítási joga. A horvát olajtársaságban ugyanis egyik félnek sincs többsége, ám az irányítási jogok a Molnál vannak, amióta 2008-ban a Mol megszerezte azt. Ebben az időszakban volt Horvátország miniszterelnöke Ivo Sanader, akit a horvát hatóságok már elítéltek korrupció miatt.