Ingyenebéd a bankoknak
Az olasz államadósság leminősítése után a Standard & Poor's (S&P) 34 itáliai bank, köztük az Unicredit és az Intesa Sanpaolo besorolását is rontotta, mondván az ország tetemes eladósodottsága miatt maguk is nehezebben tudják majd finanszírozni magukat, nyereségességük szintén romlik.
Annak ellenére döntött így a hitelminősítő intézet, hogy az Európai Központi Bank (EKB) decemberben 489 milliárd euró értékben hároméves hitelt nyújtott összesen 500 európai banknak, abban a reményben, hogy államkötvényt vásárolnak, különösen azon tagországokban, amelyek piaci nyomás alá kerültek.
Itáliában alighanem hat a módszer, mert a hétfői aukción a római kormány 8,5 milliárd eurónyi 365 napos kincstárjegyet értékesített 2,2 százalékos hozammal, 0,5 százalékponttal olcsóbban, mint legutóbb. S közben a tízéves hozam is 5,5 százalékra ereszkedett a novemberi 7,5 százalékos csúcshoz képest. Olaszországnak idén azonban 450 milliárd eurónyi államadósságot kell megújítania.
Az S&P lépését érdekes színben tünteti fel azonban a Bloomberg számítása. Az EKB decemberi és várható februári végi akciójának következtében 1200 milliárd euróra emelkedhet a hitel mennyisége, amelynek a kamata mindössze egy százalék, vagyis a negyede annak, ahogy a pénzintézetek a piacról finanszírozni tudnák magukat. Ennek nyomán 120 milliárd eurót spórolhatnak meg, ami elég lehetne 24 évre az alkalmazottak fizetésére és prémiumára.
– Ez az igazi ingyen ebéd – mondta Arnd Schaefer, a WestLB vezető közgazdásza. Azzal érvel, hogy az egy százalékon megszerzett pénzt a bankok jóval magasabb kamaton helyezik ki. A bankoknak ugyan a fedezetül felkínált eszközöket megfelelő tőkeelemekkel kell támogatniuk, de lényegében korlátlanul vehetik igénybe az EKB által kínált hitelkeretet, s a prémiumokat és osztalékokat illetően sem kell súlyosabb korlátozásokkal szembenézniük. Az EKB persze az Európában keletkezett hitelhiányt szeretné megszüntetni, s reméli, hogy a pénz a reálgazdaságba is átáramlik.
Elemzők szerint az EKB semleges kívánt maradni, ezért nem nevezte meg azt a húsz nagybankot, amely erre a hitelre rászorult volna, hanem az összes pénzintézet számára megnyitotta a pénzcsapot.
– Mesteri húzás ez az EKB részéről – mondja Charles Goodhart, a London School of Economics professzora, aki korábban a Bank of England döntéshozói közé is tartozott. Szerinte az EKB úgy válaszolt a sürgetésekre, hogy tegyen többet az európai hitelhiány felszámolására és az adósságválság hatásainak enyhítésére, hogy közben nem váltotta ki az inflációtól félő németek dühét, s nem provokált bírálatokat, hogy érdemtelen dél-európai államokat támogat.
Ám még a múlt hét végén is több mint 500 milliárd eurót tartottak a bankok az EKB-nál betétben, mintsem hogy a reálgazdaságba helyezték volna ki a pénzt. Befektetők között végzett felmérések szerint a bankok inkább saját lejáró hiteleik megújítására fordítják majd a pénzt. Ebben az évben a pénzintézeteknek 600 milliárd eurónyi adósságot kell újrafinanszírozniuk. A bankok ugyanakkor ázsiai kitettségüket kilenc, kelet- és közép-európai mérlegeiket nyolc százalékkal mérsékelték.
Az Európai Bankhatóság (EBA), amely az uniós tagállamok pénzügyi felügyeleteinek munkáját fogja és hangolja össze, a január végén beérkezett tervek alapján készített s a minap nyilvánosságra hozott előzetes értékelése alapján úgy találta, hogy a bankok nem a hitelezés visszafogásával kívánják elérni, hogy alapvető tőkemutatójuk elérje a nemrégiben előírt kilenc százalékot. Ehhez harminc európai nagybanknak összesen 115 milliárd euróval kellene növelnie a tőkéjét.
