Két éve még minden virágzónak tűnt Ujvári Sándor / MTI

A törvényi előírásoknak megfelelően ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnal visszavonta a takarék engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a pénzintézethez – derült ki a szervezetek pénteki közleményéből. Az MNB betét- és forráskifizetési tilalmat rendelt el, egyúttal megtiltotta a takarékszövetkezetnek újabb kockázatvállalással járó ügyletek kötését, vagy hitel- és kölcsönszerződésben foglalt határidők meghosszabbítását.

Amint a jegybanki határozat egy hét múlva hatályba lép, a takarékszövetkezetek központi bankja, a Takarékbank Zrt. az Orgoványnál még meglévő likvid eszközök mértékéig átveszi a szövetkezet betétállományát, illetve igény esetén kifizeti a betéteseket. Az ezen felüli betétekért az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) áll helyt, százezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forint). Az Orgovány súlyos helyzetére azt követően derült fény, hogy a Takarékbank az integrációs törvény előírásainak megfelelően elkezdte felmérni a szektor szereplőinek jelenlegi állapotát és kockázati tényezőit.

Kiderült: az Orgovány saját tőkéje az általa 2013 végén kimutatott plusz hatmilliárd forint helyett 3,5 milliárdos mínuszban van, a limittúllépésekkel együtt számított szavatoló tőkéje pedig több mint 35,5 milliárd forinttal marad el az MNB által meghatározott minimális tőkekövetelménytől. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a működés nem felel meg sem a törvényi és a felügyeleti előírásoknak, sem az integrációs, sem a saját szabályzatainak, felügyeleti adatszolgáltatása nem a tényeken alapul. A vizsgálat szerint a takarékszövetkezet működése súlyosan sérti az ügyfelek érdekeit, így a helyzet orvoslásához azonnali beavatkozás szükséges. Bár az integráció lényege éppen az, hogy a SZHISZ és a Takarékbank, illetve a takarékok egymásért helytállva megelőzik, illetve kezelik az ilyen helyzeteket, információnk szerint azonban az Orgovány annyira menthetetlennek bizonyult, hogy a SZHISZ-nek nem maradt más lehetősége, mint a takarék kizárásával lényegében elindítani a felszámolást.

Az utóbbi pár évben több takarékszövetkezeti csőd is volt, elvérzett a Jógazda, a Soltvadkert és Vidéke, illetve legutóbb a Körmend és Vidéke. Piaci vélekedések szerint az Orgovány vesztét ugyanaz okozta, mint a Körmendét: a tulajdonosi kör és a vezetés összefonódása felelőtlen hitelezési gyakorlathoz vezetett. A rossz hitelek növekvő aránya mellett ezt látszik alátámasztani az is, hogy miközben az Orgovány tevékenysége csupán Bács-Kiskun megye kis részére korlátozódott, 81milliárd forintos mérlegfőösszegével ez volt Magyarország legnagyobb takarékszövetkezete.