Nagy Jenő, az ING befektetési igazgatója szerint a jövő évi növekedés nagyon szerény lesz, a reálbérek folyamatos csökkenése és a folytatódó hitelkiváltások miatt a belső fogyasztás alacsony marad. A beruházások évtizedes mélypontokon vannak, a helyzet nem is javul jövőre, a gazdasági bizonytalanság nem ad megfelelő táptalajt a beruházásokra – sorolta Nagy Jenő a GDP bővülése ellen ható tényezőket csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az euróövezet jövőre néhány tizedszázalékos átlagos növekedést produkál majd az előrejelzések szerint, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar áruk, szolgáltatások legfontosabb felvevőpiaca sem húzza föl a magyar gazdaságot, emiatt az exportunk sem lesz annyira dinamikus, mint az idén.

A három kiigazító csomag együtt komoly romboló hatással lesz a gazdaságra, és lefelé ható növekedési kockázatokkal jár együtt. Nagy Jenő szerint a kormány átesett a ló túlsó oldalára, azaz kevesebb több lett volna, ha a megszorítások gazdaságromboló hatását és az államháztartási hiány tartásának pozitív üzenetét együtt mérlegeljük.

Az igazgató kérdésünkre úgy vélte, az intézkedések nyomán a hiány valószínűleg 3 százalék alatt tud maradni, de a csomagok strukturális összetétele nagyon szerencsétlen. A túlzottdeficit-eljárás alól sem biztos, hogy kiengedi Magyarországot az Európai Unió, ez attól függ, hogy melyik feltételrendszer alapján vizsgálják a költségvetés helyzetét.

Ha a szikár tényszámokat veszik csak figyelembe, akkor nyáron nyolc év után felállhatunk az uniós szégyenpadról, de ha a fenntarthatóságot, a strukturális hiány alakulását figyelik, akkor maradunk ott, ahol vagyunk. Nagy Jenő úgy vélte, nem feltétlenül lenne baj, ha választási költségvetés készülne 2014-re, de nem a szokásos osztogató értelemben, hanem a gazdaság ösztönzésére koncentrálva, azt támogató lépésekkel.

A makrogazdasági mutatók közül az inflációt jövőre is 5 százalék körülire várják az ING szakértői, főként az egyes szektorokat, szolgáltatókat kiemelten sújtó kormányzati adóemelések következtében. Az alapkamat 5-5,5 százalékig is csökkenthető, amennyiben marad a támogató nemzetközi befektetői hangulat. Szilveszterre 6 százalékra csökken az irányadó ráta, de hogy az ehhez szükséges 25 bázispontos csökkentést a monetáris tanács most keddi, vagy következő, karácsony előtti ülésén jelentik be, az még nyitott kérdés.

Ennél lejjebb azonban még kedvező esetben sem mehet a kamat. Az államkötvényeket 5-7 százalék közötti szinteken veszik majd a befektetők, de a hosszú futamidejű papírok további jelentős hozamcsökkenése már nem várható, s a hosszú és rövid lejáratok közötti hozamrés sem szűkül tovább – vélte Nagy Jenő, aki szerint ez előbb említett számok a pozitív környezetben érvényesek csak. Amennyiben kisebb-nagyobb sokkok érik a világgazdaságot, annak hatásai nálunk – sérülékenységünk okán – hatványozottan jelentkeznek.

Az amerikai költségvetési megszorítások és adóemelések körüli politikai vita, a spanyol adóssághelyzet alakulása egyaránt olyan tényező lehet, amelynek negatív hatásai pillanatok alatt átírják az idillközeli magyar forgatókönyveket is. Ennek kivédéséhez szükséges lenne a hitelmegállapodás a nemzetközi szervezetekkel, de a kormány, ha szavakban nem is, de tettekben mindenképpen világossá tette: nem kér az EU/IMF páros féltételekhez kötött kölcsönéből.

A megállapodásra az ING-nél kevés esélyt látnak. Mindezzel a kormány hatalmas kockázatot vállal, az ország ellenálló képessége ugyanis egy újabb válsághelyzetben nagyon gyenge lenne, s az eddig befolyt likviditás gyorsan más, biztonságosabb helyet keresne magának.