Az ötven főnél kisebb cégek 61 százalékánál a cégvezetők az informatikát nem tartják stratégiai területnek. A magyar kisvállalkozások költségszerkezetében két százalékot jelent az informatika, míg 3,3 százalékot szánnak a távközlési szolgáltatásokra – idézte Lakatos Péter, a Magyar Telekom kis- és közepes vállalkozásokért felelős vezérigazgató-helyettese azt a felmérést, amely a hazai kkv-k informatikai szokásairól készített az NRC piackutató cég.

Az ötven főnél kisebb magyar cégek vezetői közül minden nyolcadik cégvezető gondolja, hogy a cége fejlett IT-megoldásokat használ, ennek ellenére saját bevallásuk szerint évente 340 ezer forintot költenek informatikai fejlesztésre – derül ki a felmérésből. Ebben a vállalati körben alapvetően ad hoc módon cserélik az informatikai eszközöket, s a megelőző két évben mintegy fele az okostelefonra, tabletre és laptopra terjedt ki. 

A 2014 februárjában készített felmérésből kiderül, hogy az ötven főnél kisebb cégek 58 százaléka öt évnél is korosabb számítógéppel rendelkezik, ez igaz a szoftverekre is, hiszen azokat javarészt a gépekkel együtt vásárolták. Meglehetősen elmaradott informatikai megoldásokat használnak az üzleti életben, az ügyfélkapcsolatok során ugyan e-maileznek, de nem feltétlenül válaszolnak időben, annak ellenére, hogy ez ma már alapvető ügyfélelvárás is.

Vagyis, ez önmagában nagymértékben rontja a versenyképességet. A céges adatokat a vállalkozások közel felénél pendrive-on tárolják, s sok cégvezető számolt be arról, hogy volt már példa arra, hogy egy alkalmazott kritikus céges adatokat vitt magával a távozását követően, s ez kézzelfogható anyagi kárt jelentett a cégnek. Épp ezért is van nagy fantázia a felhőalapú megoldások használatában, még akkor is, ha a vállalkozók nagy része nem feltétlenül tudja, mit jelent az. S nem is használják.

Nem számolva a gmail-hez hasonló szolgáltatásokat, a cégek két százaléka használ felhőalapú megoldásokat, a közepes cégek esetében ez az arány 11 százalék – idézte a felmérést Árvai Gergely, KKV IT szolgáltatásokért felelős igazgató. A vállalkozások több mint háromnegyedénél az alkalmazottak nem tudják elérni a céges e-maileket, annak ellenére, hogy a privát életben ma már természetes, hogy valaki bárhonnan hozzáfér a levelezéséhez – ez alighanem hozzájárul a korábban említett e-mailes válaszadási problematikához.

Sok vállalkozásnál ez pénz- és kényelmi kérdés, a cégvezetők ugyanis kerülik az új informatikai eszközök bevezetésével járó macerát, például azt is, hogy egy új laptop beszerzése miatt át kelljen költöztetni az adatokat. E probléma megoldására vezette be a Telekom, hogy havidíjas konstrukcióban kínál informatikai eszközöket és szoftvereket a kkv-knak, méghozzá úgy, hogy ehhez nem kell hűségnyilatkozatot aláírni távközlési szolgáltatásokra. A cég értékesítői személyes tanácsadással segítik a cégek vezetőit, s segítenek az adatok átköltöztetésében is úgy, hogy a cégek alkalmazottainak már csak használni kelljen az új berendezéseket.

Hatalmas igény van erre, mert a felmérés szerint a cégvezetők elsődleges döntési szempontja, hogy ne járjon együtt a fejlesztés egyszeri beruházással. A havidíjas konstrukciók esetében az adott eszköz azonnal a cég tulajdonába kerül, leírhatja az adóból – magyarázta Lakatos Péter, hozzátéve, hogy a cégek nem szeretik a bérleti konstrukciót, szeretik tulajdonban tudni a gépeket. A Telekom kész akár több ezer eszközt értékesíteni ilyen konstrukcióban, erre akár milliárdos nagyságrendű forrás áll a cég rendelkezésére.

Bottyán István, a 29 főt foglalkoztató, de szezonálisan akár 50-70 emberrel is dolgozó Városliget Art Cafe tulajdonosa elmondta: számukra is komoly döntés volt, amikor belevágtak a teljes üzletmenetük informatikai modernizálásába. A rendeléseket ma már PDA-kon veszik fel a pincérek, azok azonnal megjelennek a bárpultban és a konyhában, így kisebb a tévedés lehetősége, gyorsabb a kiszolgálás.

A nemrég nyílt vendéglátóhely esetében már a beruházás megvalósítása során, már az építkezéskor intenzív kommunikációs igények jelentkeztek, mert a megvalósítás során kiderült, hogy számos paraméter teljesen más, mint amire eredetileg számítottak a kivitelezők. Jelenleg pedig értékesítő munkatársaik tudják virtuálisan vezetni az ügyfeleket, amikor rendezvényhelyszíneket keresnek a cégek. A vállalkozás három-négymillió forintot költött informatikai eszközökre, igaz, nem ebben a havidíjas konstrukcióban, de a cégvezető gyors megtérülésre számít.