Elmozdult a júniusban -0,3 százalékon felállított történelmi rekordjától az infláció, az éves szintű áremelkedés mértéke ezúttal 0,1 százalékos volt. A kedvező áralakulásnak tehát vége szakadt, hiszen immár második hónapja drágul az élet – ha az előző havi árakat vesszük alapul. Júniusban májushoz képest 0,1, júliusban pedig 0,2 százalékos átlagos drágulás történt.

Még mindig a nyugdíjasok az alacsony infláció legnagyobb nyertesei, a vásárlási szokásaikat leképező fogyasztói kosár júniusban 0,9 százalékkal volt „könnyebb” az egy évvel korábbinál, júliusban viszont 0,4 százalékra mérséklődött az adat, de a júniusinál nekik is 0,2 százalékkal többet kellett fizetniük.

Ami a részletes adatokat illeti, a KSH közlése szerint az egy évvel korábbi szinthez képest az élelmiszerárak 0,4 százalékkal csökkentek. Ezen belül csökkent a cukor (18,5 százalék), a liszt (14 százalék), az étolaj (12,4 százalék), az idényáras élelmiszerek (10,1 százalék), valamint a péksütemények (3,1 százalék) ára.

Drágult viszont a tej (7,9 százalék), a sajt (7,0 százalék), valamint a sertéshús (2,8 százalék). A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3, a szolgáltatásoké 1,8 százalékkal nőtt. Ez utóbbin belül a víz- és a csatorna díja átlagosan 10, a helyi tömegközlekedésé 6,9 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében áremelkedés történt (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,4 százalékkal nőtt.

A ruházkodási cikkekért 1,0, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (12,0 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 16,9, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Inflációs nyomásról azonban ezután sem beszélhetünk. Bár a forint év eleje óta gyengül, s augusztus elején 317 forintra drágult euró újabb példát szolgáltatott fizetőeszközünk sérülékenységére, ennek nyomát sem észlelni az inflációban. A magyarázat egyszerű: amennyit gyengül a forint, rendszerint éppen annyival lesznek olcsóbbak az importtermékek a globális szinten is rendkívül nyomott inflációs környezetben.

Az euróövezetben például júliusban mindössze 0,4 százalékos pénzromlást mutatott ki az Eurostat, de a historikusan alacsony értékek ellenére sem fenyeget defláció, ezt a Európai Központi Bank részéről Mario Draghi elnök többször és hangsúlyosan is leszögezte.

Mint ahogy idehaza sincs erre utaló veszély, már csak azért sem, mert az olyan egyedi hatásokat, mint a rezsicsökkentést, valamint az olyan, szeszélyesen változó árú termékeket, mint az üzemanyagok és az idényjellegű élelmiszerek, a számításnál figyelmen kívül hagyó adószűrt maginfláció értéke az idén az MNB előrejelzése szerint 1,6 százalékos lesz.

Ahogy hullanak ki az egyedi tételek az idő előrehaladtával, úgy emelkedik majd a fogyasztói árindex. de az év átlagában így sem mozdul el a nulla százalékos szintről. Júliustól az egy évvel korábbi közszolgáltatási rezsicsökkentés már nem tudja javítani az árindexet, míg novembertől a 2013 végi energiaár-csökkentés hatása tűnik el, míg októberben a repülőjegyárak árzuhanását heveri ki az infláció. Ezen felfelé ható egyedi tényezők mellé sorakozhat fel az oroszok által elrendelt importkorlátozás, ami miatt másutt, vagy ha nem megy, akkor idehaza kell helyet keresni az exportra szánt élelmiszereknek. Az itthon ragadt áru pedig túlkínálatot, ebből fakadóan áresést hozhat az ősszel.

Kérdés persze, hogy kreatív megoldásokkal például kerülő úton, például Szerbián át az oroszokhoz kijuttatott áruval mennyire lehet majd tompítani a hazai vállalatok kárát. Az viszont biztos, hogy az árindexet lefelé nyomja majd az őszi hónapokra időzített áram- és távhőárak mérséklése. Az MNB olvasatában más hatások nem rángatják az idén az inflációt. Kérdés, a kormány az önkormányzati választásokra készülődve milyen, forintosítható mézesmadzagot húz el a választók orra előtt.

Sok lehetősége a költekezésre nincs, de ha a számlát mondjuk a bankok vagy a szolgáltatók fizetik, akkor mindjárt más a helyzet. Az MNB 2014-re nulla százalékos pénzromlást valószínűsít, elemzők ennél kicsit magasabb 0-0,5 százalék között értékkel kalkulálnak. A jegybank 2015-ben 2,5 százalékos pénzromlási ütemet jósol, ami még mindig alatta van saját, 3 százaléknál meghúzott inflációs céljánál.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a júliusi inflációs meglepetésért elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások jelentős drágulása a felelős.. Az előbbire lehetett számítani a geopolitikai feszültségek (orosz-ukrán krízis, Irak, Szíria, Gáza) nyomán emelkedő olajárak és a jelentősen gyengülő forint következtében.

A szolgáltatások 0,9 százalékos havi változása azonban igen nagy meglepetés, a szezonális hatásokon kívül egyéb, egyelőre nem ismeret tényező is állhatott az áremelkedés mögött. Az elkövetkező hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, nulla százalékot körbelövő számok jöhetnek, különösen a szeptemberre tervezett újabb áramár csökkentő lépésmiatt. Év végére azonban már egy százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban azonban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet – teszi hozzá Gabler Gergely.

2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik, de az EKB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, szintén az importált inflációban csapódhat le. Ezenkívül a belső keresletben látható élénkülés, továbbá a dollár erősödése miatt várhatóan dráguló nyersanyagárak is az erősebb inflációs nyomás irányába mutatnak. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe - véli az Erste Bankl vezető elemzője.