Ez egyben azt jelenti, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) által a múlt héten bejelentett, három éves futamidejű lakossági eurókötvényeken elvben 5,1 százalékot lehetne keresni, ugyanis az ÁKK az euróövezeti infláció feletti 2,5 százalékos prémiummal hirdeti a papírokat. A kötvény után évente kétszer fizet kamatot az ÁKK, a tervek szerint júniusban és szeptemberben, s ekkor az áprilisi és októberi eurózóna-inflációt veszi alapul.

Azt még nem tudni, hogy a kötvényeket mikortól lehet majd jegyezni, az azonban biztosnak látszik, hogy a kamatszámláló hamarosan 4-essel fog kezdődni. Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint az euróövezetet jellemző megszorításhullám fogyasztáscsökkenéshez, ezen keresztül recesszióhoz vezetett, s innen pedig elhúzódó kilábalási folyamatra lehet számítani. Markáns változás jövőre sem várható, az előrejelzések szerint 2013-ban az euróövezet egésznek növekedése a nullát alig haladja meg.

A tartós fogyasztáscsökkenés dezinflációs hatással párosul, így az euróövezetben a folyamatosan csökken majd a fogyasztói árindex. Az elemző úgy véli, jövő év végére az inflációs felülről megközelítheti az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos célt. A csökkenést bázishatások is erősítik majd, ugyanis az energia- és élelmiszerárak idei gyors növekedése jövőre – remélhetőleg – már nem folytatódik, így ezek nem rontják tovább az inflációs mutatót.

Magyarországnak kétes dicsőség jutott, hazánk továbbra is stabilan, meggyőző fölénnyel vezeti az inflációs „rangsort”. Ráadásul az Eurostat által számított 6,4 százalékos harmonizált fogyasztói árindexünk alacsonyabb is a Központi Statisztikai Hivatal által mért 6,6 százalékos adatnál, amit összehasonlíthatóság érdekében alkalmazott metodikai eltérések magyaráznak. Az európai abszolút toplista második helyén 5,4 százalékkal Románia áll, őt egy EU-n kívüli ország, Izland követi 5,3 százalékkal.

Csekély vigasz, hogy ha az utóbbi 12 hónap inflációját nézzük, akkor a 6 százalékkal vezető Izland mögött 5,3 százalékkal a második helyen kullogunk. De az EU-ban minden tekintetben nálunk a legmagasabb az infláció.

Ugyancsak EU-n kívüli országokat találhatunk a legalacsonyabb ütemű pénzromlást felmutató államok élmezőnyében. Svájcot egyenesen defláció jellemzi, a -0,3 százalékosra becsült szeptemberi adat már a nulla irányába mozdult el, az előző hónapok -1,2 százalékról induló csökkenései sorozatának legújabb tagjaként.

Ahol jó szovjet mintára rá lehetne vésni az árakat a termékekre, az Norvégia. Az északi országban most mért 0,1 százalék belesimul az előző három hónap nullás szériájába. Ami talán első pillantásra igencsak meglepő, hogy az euróövezetben a legstabilabban a Görögország áll – már ami az inflációt illeti. A szeptemberi 0,3 százalékos drágulás a legalacsonyabb az utóbbi három hónap egy százalék körül mozgó adatai közül. Igaz, a görögöknél már akkora a pénzhiány, hogy az EU/IMF/EKB hitelein tengődő országban kellő kereslet híján nincs is hová emelni az árakat.

Visszatérve az euróövezetre: a 2,6 százalékos infláció összetevői közül a legnagyobb, 4,8 százalékos mértékben a közlekedés és a szállítás drágult szeptemberben. Átlag feletti drágulást mértek még lakhatási költségeknél (4,1 százalék), a szeszes italoknál és a dohánytermékeknél (4,0 százalék) és az élelmiszereknél. Utóbbi termékkörnél meglepő módon csupán 2,7 százalékos átlagos áremelkedést mutatott ki az Eurostat, miközben nálunk a 6,6 százalékos inflációt 7,5 százalékos élelmiszerdrágulás mellett mérte a KSH.

A kommunikációs költségek viszont egy év alatt 3,3 százalékkal lettek alacsonyabbak – az euróövezetben, míg Magyarországon 4,6 százalékkal drágult a szolgáltatás, nem utolsósorban a telekomadó bevezetése miatt.

Augusztushoz képest szeptemberben 0,7 százalékkal nőtt az árszínvonal az euróövezetben. Az egyes termékköröknél minimális ármozgást figyeltek meg, a 0,5 százalékkal dráguló háztartási gépek vitték volna itt a prímet, ha a ruházati cikkek nem drágultak volna az átlag hússzorosával (!), azaz 14 százalékkal. A ruházati cikkek súlyaránya csupán 6,8 százalékos a fogyasztói kosárban, ezért nem térítették még erősebben ki az inflációs mutatót. Összehasonlításképpen: nálunk szeptemberben a ruházati cikkek árának havi változása – szezonváltás ide vagy oda – csupán 1,5 százalékos volt.