Mivel eddig nem született kormányzati döntés a március elsejével lejárt téli kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, a végrehajtók megkezdték a még korábban jogerőre emelkedett végzések foganatosítását. Magyarul: kilakoltatják azokat, akik valamilyen tartozás miatt elveszítették lakásuk, vagy egyéb okból nem maradhatnak ingatlanukban – derül ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közleményéből.

A kamara statisztikái szerint 2012-ben az ingatlanárveréseket követő kilakoltatások száma nem érte el a 250-et. Ugrásszerű növekedésre idén sem számítanak: az előzetes adatok alapján a korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is várhatóan háromszáz alatt marad a kilakoltatások száma. Ez tízszázalékos emelkedést jelent az elmúlt évi számokhoz képest, összhangban a beérkezett ügyek számának tízszázalékos növekedésével.

A március 1-jével megszűnt kilakoltatási moratórium után az önálló bírósági végrehajtók foganatosítják a jogerős bírósági ítéleteket, és amely esetben a bírósági döntés egyértelműen a kilakoltatás mellett foglal állást, ott a végrehajtók véghezviszik a jogerős végzéseket, kilakoltatják az adósokat.

A kilakoltatások ügyében eljáró végrehajtóknak nincs joguk mérlegelni az ügyek hátterét, és csak abban az esetben állhatnak el a végzés foganatosításától, ha erre külön bírói végzés érkezik, amely mentesíti az adóst a végrehajtási eljárás lefolytatása alól – hívja fel a figyelmet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara.

Az adósok az ügyükben eljáró bíróságnál kezdeményezhetik a végrehajtás felfüggesztését, amennyiben megfelelő dokumentációkkal igazolni tudják, hogy az eljárás során nem sújtották őket rendbírsággal, és van olyan méltányossági körülmény, amely okot ad a végrehajtás felfüggesztésére.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását még Doubravszky György vetette fel februárban. A pénzügyi jogok biztosa háromoldalú (kormány, bankok, civilek) tárgyalást kezdeményezett a devizahitelesek helyzetének rendezése érdekében, s javaslata szerint addig fenn kellett volna tartani a moratóriumot (de legalább 45, legfeljebb 90 napig), amíg a felek meg nem állapodnak. A Magyar Bankszövetség határozottan elutasította Doubravszky javaslatát, mert a bankok szerint a moratórium fenntartása igen rossz hatással van az adósok fizetési fegyelmére.

A kabinet ugyan nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben, de a kormányzati megnyilatkozásokból eddig is arra lehetett következtetni, hogy nem támogatják a pénzügyi biztost a kérdésben. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára például úgy nyilatkozott, hogy a kormány korábban már többször is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, ám a moratórium egész évben történő fenntartására nincs mód, és annak meghosszabbítása nem jelentené a probléma hathatós megoldását. Ehelyett inkább azt javasolta, hogy az önkormányzatok szociális bérlakásokkal segítsék azokat, akik elveszítik az otthonukat.

Hétfői parlamenti meghallgatásán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (akkor még jelöltként) szintén arról beszélt, hogy a kormány keresi a módját, miként lehet kezelni a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatos helyzetet, és ebben partnerként tekint az önkormányzatokra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a kilakoltatási moratórium a végtelenségig fennmarad, az olyan mértékben kockáztatja a jelzáloghitelek jövőbeli folyósítását, amelynek káros hatásait nehéz felmérni.