Indul a Quaestor-túra

Immár hivatalosan is megindult a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. felszámolása, ám az eddig amúgy sem gyors eljárás most fog csak igazán lelassulni. Ez a társaság ügyfeleinek jó részét ugyanakkor nem fogja érinteni. Sokaknak keveset, keveseknek viszont sokat kell várniuk a pénzükre.

Megindult a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. felszámolása, az ügyfelek készülhetnek a kártalanításra. Az érintetteknek – csakúgy, mint a Buda-Cash felszámolásának megindítása után – maguknak kell lépéseket tenniük, mert sem a Befektető-védelmi Alap (Beva), sem a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) nem intéz semmilyen kifizetést az ügyfelek közreműködése nélkül.

A Quaestor kötvényeseit kimenti a kormány, a többieknek viszont lesz miért izgulniuk
A Quaestor kötvényeseit kimenti a kormány, a többieknek viszont lesz miért izgulniuk
Móricz-Sabján Simon

Az sem mindegy, milyen megtakarításokkal rendelkezett az ügyfél a Quaestornál. Egészen más megítélés alá esik ugyanis a kötvény és az egyéb befektetés. A kötvényesek ügyét a QKKA kezeli majd, ezek az ügyfelek összesen 30 millió forintig kapnak kártalanítást. Az ügyfelek szempontjából a végeredményt tekintve nem lesz különbség a fiktív és a valódi kötvények elbírálása között. Lesz viszont különbségtétel a kifizetői oldalon: a fiktív kötvényekért hatmillió forintig a Beva, afölött pedig a QKKA fizet, a valódi kötvények esetében azonban a Beva semmit sem fizet, az egész kártalanítást a QKKA végzi majd el.

A kötvényeseknek a QKKA-hoz kell eljuttatniuk a megvásárolt kötvényekről szóló összesítőt, összesítőket. Ezt május 5. és június 6. között kell megtenniük. A jogvesztő határidő lejártával a QKKA feldolgozza az adatokat, és 30 nap múlva fizet. Ha valaki szeretné megkapni a 30 millió forint feletti befektetését is – 73 ilyen károsult van –, annak külön eljárást kell indítania, s a felszámolás során kell megpróbálnia érvényesíteni a követelését. Erre valószínűleg kevés esélye lesz, mert a kötvényesek egész hátul helyezkednek el a kielégítési sorban –ugyanez lesz a QKKA helye is.

Kevesebbel kell beérniük az egyéb megtakarításokkal rendelkező ügyfeleknek, köztük a Quaestornál vezetett értékpapírszámlán lévő részvények, állampapírok tulajdonosainak. Nekik a felszámolónál kell jelentkezniük, de jobban teszik, ha a Bevánál is kopogtatnak a megtakarításuk összesítőjével. Az MNB korábbi nyilatkozatai szerint ezek az eszközök megvannak, vagyis ha minden rendben megy, az ügyfeleknek kiutalják a pénzüket. Ha ez nem sikerül, mert itt is felfedezhető némi hiány, akkor a Beva kártalanít, ügyfelenként mindösszesen hatmillió forintig. Vagyis aki állampapírt tartott a Quaestornál, és azt eltüntette a cég, azért nem jár 30 millió forintig kártalanítás. Az eljárás maga itt is viszonylag gördülékeny lesz. A hatmillió forint feletti kárt szintén a felszámolás során tudja érvényesíteni az ügyfél.

Vérmes reményeket felesleges táplálni a felszámolással kapcsolatban. A folyamat garantáltan rettentő hosszadalmas és bonyolult lesz, mivel a felszámolás alatt álló társaság vagyona biztosan nem lesz elég a károk fedezésére. A felszámoló ezért a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. anyacégénél, a Quaestor Zrt.-nél is kopogtathat, ami újabb eljárás indítását jelentheti. A Quaestor Zrt.-ben az ügyészség szerint 160 milliárd forint értékű vagyon van – ennek anyacége az a Hrurira, amelynek a tízmillió forint tőkéjén kívül semmije nincs. A 160 milliárd kissé túlzónak tűnik, s még ez sem elég a teljes kár kifizetésére. Vagyis a 30 millió forint feletti követeléssel bíró kötvényesek és a QKKA nem sokra számíthat.

Az elmúlt majd húsz év esetei alapján a felszámolási eljárások végén a Beva vagy semmit, vagy jobb esetben a keletkezett kár tíz százalékának megfelelő összeget tudott visszaszerezni a bedőlt brókercégektől. Ráadásul az eljárások elképzelhetetlenül lassúak: az 1998-ban indult Globex-felszámolás például csak tavaly ért véget.

Nem volt rendkívüli esemény a brókercégeknél

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi vezetője semmi olyan eseményre nem emlékszik, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében – derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén. A PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöki posztját 2004 és 2009 között betöltő Farkas István halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen.

Ebben Farkas István hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6–11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető többtucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.