Gulyásnak az Origón közölt interjújában elhangzottakból az szűrhető le, hogy csak az elmúlt öt év jogtalanságait akarják orvosolni, viszont az ingatlanfedezetű, de nem lakáscélra fordított devizahitelek esetlében is érvényesíteni fogják a Kúria döntését. Mint mondta, szándékuk szerint év végére már nem lesz devizahiteles Magyarországon, de ennek a megvalósítási módjáról csak ősszel születik meg döntés.Valószínűleg több törvénnyel oldják meg a devizahiteles problémát, ebből a mostani az azonnali segítségnyújtás szakasza lenne szándékuk szerint.

A Kúria jogegységi határozata egyszerű helyzetet teremt a törvényhozók számára azzal, hogy kimondta: az árfolyamrés visszajár az ügyfeleknek, és az esetek szinte mindegyikében az egyoldalú kamatemelés is jogellenes volt. Ezzel elkerülnék, hogy perek tízezrei induljanak, amelyek eredménye egyébként is előre garantált.

A visszajáró pénz teljes összegét nem ismeri a kormány, és nem tudják, mennyire helytállóak a 400 milliárd forint körüli összegekről szóló becslések. Az MNB-nél vannak azonban olyan adatok, amelyekből kiszámíthatók a következmények.

Akinek már lezárult a hitele, azoknak egy összegben fizethetik ki a pénzt, akinek nem, annak a tőketartozása csökkenhet. A lehető leghamarabb szeretnék ezt végrehajtani. Az árfolyamgátba már belépett ügyfeleket és azokat is érinti ez, akiknek az elévülési időn belül járt le a hitele.

Idén végleg kivezetik a devizahiteleket a piacról. Azoknak szeretnének megoldást találni, akik jelentős késedelembe estek, és az eszközkezelő nem jó megoldás számukra. A felvett hitelösszeget mindenképpen ki kell fizetniük. Nem kizárt, hogy az állam is magra vállal valamit a devizás mentőcsomag terheiből.

A Portfolio becslései szerint az 5 éves elévülési idő figyelembe vételével nagyjából 350 milliárd forintnyi egyszeri teher sújthatja a bankszektort a jogszerűtlenségek "visszacsinálása" miatt, továbbá több mint 40 milliárd forintos évi bevételkiesés érheti a szektort a kamatcsökkentések miatt, amennyiben az összes devizahitelre kiterjed a mostani döntés. Az OTP részesedése a terhekből valahol 20 százalék környékén lehet.