A hétvégén ismét ellepték az athéni utcákat a dühös tüntetők, miközben a parlamentben megkezdődött a nagy vita, amelynek végén, kedden este, bizalmi szavazást is tartanak. Miután George Papandreu átalakította kormányát, vasárnap a görög törvényhozásban azzal érvelt, hogy a politikai széthúzásnak súlyos ára lehet, katasztrofális csőd, netán a kilépés az eurózónából. súlyosabb lehet.

Új pénzügyminisztere, Evangelos Venizelos viszont vasárnap Luxembourgba utazott, ahol az eurózóna tárcavezetői késő este ültek tárgyalóasztalhoz. Mint azt már napokkal ezelőtt Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentette, most elsősorban arról döntenek, hogy Görögország megkaphatja a tavaly májusban számára megnyitott 110 milliárd eurós hitelkeret következő részét, 12 milliárd eurót, amivel átvészelheti a következő hónapokat, s szeptemberig biztosan csak fuldokol, de nem fullad meg. Mindenki nyer egy kis időt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már jóváhagyta a folyósítást, s formálisan most az euróövezeti kormányokon a sor.

A csőd beismeréséről szó sem lehet, mert a kormányok attól tartanak, hogy amit a Lehman Brothers bukása okozott az Egyesült Államokban, azt most Görögország összeomlása megismételné Európában. Ennek kezelésére már sem pénz, sem energia nincs.

Erre az eshetőségre is utalt pénteken Berlinben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök, akik egyben közös álláspontra jutottak az európai Központi Bankkal (EKB), hogy a magánbefektetők csak önkéntes alapon vehetnek részt a lejáró görög állampapírok megújításában. A részleges átütemezést követelő Berlin is megkapta azonban, amit lényegében sürgetett, hogy a görög állampapírokból bevásárló befektetőket is vonják be, máskülönben a Bundestag nem szavazna meg újabb hitelt Athénnak. Ám Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport luxemburgi elnöke bírálta az újabb német-francia alkut, s azt mondta, hogy az EU a tűzzel játszik, amikor a magánbefektetők részvételéről ad ötleteket.

A bökkenő az, hogy a hitelminősítők minden bizonnyal kihirdetnék a görög csődöt, ha a bankoknak és az intézményi befektetőknek veszteséget kell elkönyvelniük, ha a megoldás fizetésképtelenségre utal. S ekkor az EKB nem fogadhatná el a görög állampapírokat fedezetként, s ezzel a görög bankrendszert sodorná az összeomlás szélére. Az európai jegybank eleve egyértelművé tette, csak önkéntes alapon vehetnek részt a befektetők a megoldásban, amely nem okozhat „fizetésképtelenségi eseményt” a piacokon.

A vasárnapi alkudozás után csak július 11-re körvonalazódhat az elképzelés, hogy szeptembertől hogyan finanszírozzák tovább Görögországot, az eredetileg tervezett 2012 helyett egészen 2014-ig.. A görög kétéves államkötvények hozama a napokban már elérte a harminc százalékot, vagyis piaci megméretésről szó sem lehet. Athénnak 2014-ig hozzávetőlegesen 170 milliárd euróra lenne szüksége, ebből több mint százmilliárdot fedezne a tavalyi kölcsönből még folyósítható rész és a tervezett új uniós és valutaalapi hitel, s harminc-harmincmilliárdot a privatizációs bevétel és a magánbefektetők önkéntes vállalása a lejáró kötvények továbbgördítésére.