IMF: Óvatosan a kiigazítással!
Egy nappal az amerikai jegybank (Fed) nagy figyelemmel kísért ülése után tette közzé az IMF az amerikai gazdaságról szóló értékelését, amely a negyedik cikkely szerinti konzultációk eredménye. A nemzetközi pénzügyi szervezet egyébként egyetért azzal, hogy a jegybank tovább enyhítse a monetáris politikai feltételeket, s bár az irányadó kamatot lejjebb érdemben már nem viheti, folytathatja a pénzügyi eszközök vásárlását.
Mint beszámoltunk róla, a Fed nyílt piaci bizottsága szerdán este csupán jelezte, ha nem javul az egyébként valamelyest romló gazdasági helyzet, akkor kész lépéseket tenni a növekedés serkentésére. Az ázsiai piacok borúlátóan fogadták a hírt, az európaiak viszont az Európai Központi Bank (EKB) döntésére vártak. Amerikai elemzők szerint ugyanakkor a lényeget kimondta a Fed: várhatók további intézkedések, vagyis ősszel jöhet valószínűleg az állam- és egyéb értékpapírok vásárlásának újabb fordulója, s a nulla százalékhoz közeli kamat 2014-ről 2015-re kitolódó tartásának megígérése.
Az IMF elemzése kisebb figyelmet fordít a monetáris politikára, és jóval nagyobbat a fiskálisra, mert ez a legsúlyosabb kihívás az Egyesült Államok számára. Az amerikai képes beszédben „fiskális sziklaszirtként” (fiscal cliff) jellemzik azt a helyzetet, amely előállhat, ha a kongresszusban a két nagy párt képviselői nem tudnak megállapodni. S elnökválasztási évben még nehezebb egyezségre jutni, főként idejében, a következő évi költségvetésről. Ha kifut azon adókedvezmények hatálya, amelyeket még George Bush elnöksége alatt vezettek be a válság enyhítésére, s ha életbe lépnek azok az automatikus kiadáscsökkentések, amelyek voltaképpen a deficitmérséklési tárgyalások kudarca miatt rögzültek, s tíz év alatt 1200 milliárd dollárt takarítanának meg, akkor nagyjából 600 milliárd dolláros sokk éri már 2013-ban az amerikai gazdaságot. A valutaalap szakértői nyugtázták, hogy legalább a bérjárulékokat egyelőre nem emelik vissza a korábbi szintre, és a munkanélküli-segélyek is szinten maradnak.
A sziklaszirtre eljutni, és onnan a mélybe zuhanni nem kötelező persze, ha a kongresszusban a felek megállapodnak, akkor minden másképpen lehet. Az amerikai kormány képviselői azt mondták az IMF-küldöttség tagjainak: minimális az esély arra, hogy a gazdaság kimerészkedjék a sziklára, ám ma nem látható, miként alakul valójában a jövő évi költségvetés. Barack Obama azt javasolja, hogy a 2011-ben még a fejlett országok között igen magas, 9,5 százalékos GDP-arányos deficitet 2013-ben 8,5 százalékról 5,5 százalékra hozzák le. Az amerikaiak azzal érveltek, hogy a magánszektor kereslete élénkülni fog, s ellensúlyozza majd az állam visszavonulását. Az IMF viszont jobbnak látná, ha csupán 6,2 százalékra eresztenék le a deficitet, nehogy az amúgy is lanyha ütemű fellendülést még jobban visszafogják.
S általában véve is, a valutaalap – a válság során kimunkált új felfogásának megfelelően – olyan ésszerű pálya kialakítását sugalmazza, amely egyszerre javítja az államháztartás helyzetét és tartja életben a gazdaságot, serkenti a növekedést. A kiigazítás elhúzását és a terhelés későbbi növelését vélné helyes döntésnek. A kiigazításban szerepet szánna a bevételek emelésének és a jogosultsági alapon tervezett kiadások – jórészt nyugdíj és egészségügy – csökkentésének. S minthogy a bruttó államadósság tavaly átlépte a GDP száz százalékát, az IMF szükségesnek tartja, hogy az évtized közepére az emelkedés folyamata megtorpanjon, majd csökkenésbe váltson át. (A bruttó államadósság 2020-ra elérheti a GDP 120 százalékát, ezen belül a szövetségi kormányé megközelítené a 90 százalékot.)
Amerikai részről ugyanakkor túlzottan borúlátónak ítélték az IMF növekedési előrejelzését, amely erre az évre kétszázalékos, 2013-ra 2,3 százalékos növekedést vetít előre, azaz lassúbb ütemet feltételez, mint Washington. A konzultációs anyag szerint idén és jövőre lanyha növekedés vár az amerikai gazdaságra, de az IMF ezt a szerény ütemű fellendülést is üdvözli. Rávilágít arra is, hogy a második negyedévben lassult az ütem, romlottak a foglalkoztatási mutatók, a világgazdasági helyzet miatt az export kevésbé járul hozzá a gazdaság bővüléséhez, miközben a háztartások továbbra is inkább a hitelektől szabadulnának, mintsem fogyasztanának. Örvendetes viszont, hogy a beruházások növekednek, noha ütemük kissé visszafogottabbá vált. Az előrejelzés szerint 2015-től a gazdasági növekedési ütem három százalék fölé kerül.
A banki szabályozásban és a lakáspiac helyreállításában elért eredmények elismerése mellett az IMF szorgalmazza a munkaerő-piaci beavatkozást a tartósan munkanélküliek számának csökkentésére, a továbbképzésre és a munkaközvetítésre szánt kiadások megőrzésével.
