A tavaszi részletes előrejelzés frissítése a világgazdaság kulcsországaira összpontosít, így most nem utal Magyarországra. Hazánk az IMF áprilisi összegzése szerint idén stagnál, és jövőre is csupán 1,2 százalékkal bővülhet.

A nemzetközi pénzügyi szervezet felülírta tavaszi számait, s Japánt kivéve lassúbb bővülést vár az Egyesült Államokban, az eurózónában, Kínában és Indiában. Ennek nyilván tovagyűrűző hatása lehet a most nem vizsgált gazdaságokra is. A globális gazdaság 2013-ban és 2014-ben is negyed-negyed százalékponttal lassabban növekszik, mint áprilisban feltételezték a szakértők. Idén 3,1, jövőre 3,8 százalék lehet az iram, de csak akkor, ha a kormányok megfelelő intézkedésekkel támogatják a gazdaságokat.

A lassulásnak több oka van. Először is, a feltörekvő országok a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtottak, nem bővül a belső kereslet, alacsonyak az alapanyagárak. Másodszor, az eurózóna recessziója mélyebb az előre vártnál: az alacsony kereslet, a megroggyant bizalom, a mérlegalkalmazkodás folyamata összefonódik a növekedést visszafogó fiskális és pénzügyi igazodással. S harmadszor: az Egyesült Államokban a költségvetési megszorítások miatt alacsonyabb a növekedés üteme.

Az amerikai gazdaság 1,7 és 2,7 százalékkal bővülhet idén és jövőre, negyed-negyed százalékponttal szerényebb ütemben, mint az április prognózis becsülte. Az eurózóna idén 0,6 százalékkal esik vissza, 2014-ben 0,9 százalékkal bővülhet. Ami magyar szempontból különösen fontos: a német gazdaság idén csupán 0,3 százalékot ad hozzá a nemzeti termékhez, s nem 0,6 százalékot, ahogy tavasszal az IMF szakértői vélték. Jövőre 1,3 százalékkal növekedhet, 0,1 százalékkal az áprilisban várt ütem alatt. Kína idén 0,3, jövőre 0,6 százalékkal teljesít gyengébben, és 7,8 és 7,7 százalékra lehet képes. Japán is csak idén lódul meg, és ér el kétszázalékos iramot az élénkítő csomag hatására, de 2014-ben az ütem 1,2 százalékra ereszkedhet vissza.

Az IMF az új kockázatok között említi a laza amerikai monetáris politika esetleges szigorítását. Már az eshetőség említése is nagy kilengéseket okozott a részvény- és állampapírpiacokon. Nyilván a feltörekvő országokban további nehézségeket okozhat, ha a tőkemozgások iránya megfordul a fejlett régiókban tapasztalható hozamemelkedés miatt. Ám ezzel együtt az IMF azt sugallja, hogy a monetáris politikának továbbra is támogatnia kell a gazdaságokat. A kormányok számára a legfontosabb teendő, hogy rövid távon serkentsék a növekedést, javítsák a foglalkoztatási helyzetet. Különösen a fiatalok körében fontos ez. Szintén szükséges, hogy hiteles középtávú terveket dolgozzanak ki a deficitek és az államadósságok mérséklésére. Így a kiigazítás folyamatát is időben jobban el lehetne húzni.

Minden gazdaságban előtérbe kell helyezni a strukturális reformokat, hogy a globális növekedés magasabb sebességbe kapcsolhasson. Kínában a fogyasztást, Németországban a beruházásokat lehetne élénkíteni, miközben a nagy deficitekkel bajlódó országokban a versenyképesség javításán kellene fáradozni.

A valutaalap számára elfogadhatatlan a kis lépések európai politikája, mert az csak tovább gyengítheti a bizalmat, és újabb válságoknak teheti ki a térséget. Átfogó és gyors intézkedéseket sürget az IMF, amely most tette közzé a valutaövezettel folytatott konzultációkról készített anyagát is. A szakértők úgy értékelik: a centrifugális erők hatása továbbra is súlyos, és mindenütt csökkenti a növekedési ütemet. E folyamat csak akkor fékezhető vagy fordítható meg, ha az eurózónában tisztázzák végre a bankok helyzetét, a mentőalapból közvetlenül feltőkésítik az életképes pénzintézeteket, létrehozzák a bankuniót felügyeleti és szanálási intézményekkel. A szerkezeti reformok mellett az Európai Központi Banknak további likviditási injekciókkal kellene javítania a széttöredezett pénzügyi piacok állapotát. S az alacsony inflációs környezetben még ereszkedhetne lejjebb a kamat, s a kereskedelmi bankok betéteire negatív kamatot is meg lehetne állapítani.

A növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatás miatt az IMF úgy véli, hogy még rugalmasabban alkalmazhatná Brüsszel a deficitre vonatkozó szabályokat. Miközben számos ország újabb határidőt kapott a hiányszámok teljesítésére, még több hasonló intézkedésre volna szükség. Feltétel lehetne, hogy az érintett tagállamok valóban strukturális átalakításokat hajtsanak végre, esetleg tőkésítsék fel bankjaikat, miközben középtávon kezeljék a költségvetés és az államadósság feszültségeit is.