IMF: Nincs titkos szerződés a magyarokkal
A napokban nyilvánosságra kerül a Nemzetközi Valutaalap belső jelentése is Magyarországról, és semmiféle "külön szerződés" nincs az IMF és a magyar kormány között - erősítette meg csütörtöki, online sajtótájékoztatóján egy kérdésre Dominique Strauss-Kahn, a washingtoni székhelyű pénzintézet francia vezérigazgatója. Mint megírtuk, a Fidesz kért számon ilyen szerződést a kormányon.
Strauss-Kahn elmondta, az IMF decemberben meneszt legközelebb küldöttséget hazánkba, az újabb kiértékelés pedig februárban esedékes. Megerősítette, hogy a hitelfelvételt a magyar fél kezdeményezte, és örömét fejezte ki, hogy egy múlt heti hazai felmérés tanulsága szerint lépésével a lakosság többsége is egyetért. A volt francia gazdasági csúcsminiszter nagyon fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdasági program "köztulajdonba" kerüljön, az ellenzék és a lakosság támogatása nélkül ugyanis hiába dolgozza ki bárki is a legjobb programot, nagy az esélye, hogy elbukik. - Nem akarok beavatkozni ebbe - felelte ugyanakkor Strauss-Kahn arra a kérdésre, amely azt feszegette: a hazai ellenzék akadályozta a reformokat.
Mint utalt rá, a Valutaalap elvégezte a dolgát: folyósítja az összesen 15,7 milliárd dolláros hitelt, mégpedig a szokásosnál könnyebb feltételekkel. Ugyanakkor Strauss-Kahn egy múlt heti interjújában kifejtette: az IMF október 29-én beindított rövidtávú likviditási eszköze hazánk - valamint Izland és Ukrajna - esetében azért nem volt megfelelő, mert ezekben az országokban, továbbá azóta Pakisztánban "szakpolitikai változások szükségesek a válság kezeléséhez".
Most "kötelezettségként" az IMF vezérigazgatója három, igen általános, részben az Európai Bizottság részéről is évek óta elvárt, pontot említett. Az egyik a költségvetési hiány jövő évre tervezett 2,5 százalékra való csökkentése "az államháztartási nyomás mérséklése érdekében". A másik a likviditás növelése, a harmadik pedig a 3 százalékos inflációs cél teljesítése. A program két fő célra épül: az alapvető költségvetési kiigazításra annak érdekében, hogy a kormány adósságfinanszírozási igényei csökkenjenek; valamint a megfelelő likviditás és az erős tőkeszint fenntartására a bankrendszerben.
A vezérigazgató szerint a forinttal szembeni spekuláció nem hasonlítható a 90-es években az angol font ellenihez, mert akkor nem volt pénzügyi válság. Úgy vélte: az alacsony kockázatvállalás piaci környezetében a magas magyar adósságszint miatt a krízis hazánkat erősebben érinthette. Strauss-Kahn a G20 csoport szombati, washingtoni csúcsértekezlete előtt nyilatkozva arról beszélt: előrejelzésekkel, esettanulmányokkal meg kell erősíteni a globális pénzügyek feletti ellenőrzést, és ebben az IMF szerepét is. A 17 hónapra felvett 15,7 milliárdos hitelből hazánk 6,3 milliárdhoz azonnal hozzájutott, a további forrásokhoz pedig öt részletben fog.
(WASHINGTON)
