Közép-Kelet-Európa feltörekvő gazdaságaiban a lassulás mély lesz, de  a régió jobban és gyorsabban magára fog találni, mint Nyugat-Európa  sok fejlettebb gazdasága - nyilatkozott Marek Belka, a Nemzetközi  Valutaalap (IMF) európai osztályának új vezetője.

A globális pénzügyi válság felhívó jel Európa számára a pénzügyi együttműködés erősítésére - mondta Belka, aki 2004 és 2005  között lengyel miniszterelnök volt, november 1-je óta irányítja az  IMF európai ügyeit.

A közép-kelet-európai országok sikeres gazdasági reformokat  hajtottak végre és legtöbbjük sokoldalú, rugalmas gazdaságot hozott  létre - fogalmazott Belka az IMF által helyi idő szerint szerdán  közzétett nyilatkozatban.

A szakember reményét fejezte ki, hogy a válság nyomán nemcsak a  pénzügyi együttműködés fog erősödni Európában, hanem olyan hosszú  távú gondok kezelése is előtérbe kerül, mint az öregedő népesség  jelentette pénzügyi teher, valamint a termelékenység javítása.
Nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi krízis nyomán olyan  politikai lendület keletkezik, amely a normális időkben  lehetetlennek tűnő mélyebb reformok előtt nyitja meg az utat.

Az osztályvezető értékelése szerint az IMF és több más globális  pénzügyi intézmény nem tudott megfelelő figyelmeztetést adni a  nemzetközi pénzügyi leépülésről. Mint mondta, annak ellenére, hogy a  Valutaalap kiadott figyelmeztetéseket a globális gazdasági helyzetre  és külön az egyes országokra vonatkozólag is, ezeket vagy nem vették  komolyan, vagy nem voltak elég hangosak.

James Morsink, az IMF magyar missziójának vezetője a pénzintézet  honlapján közzétett interjúban úgy értékelte, hogy Magyarországon a  pénzügyi piacok stabilizálódtak múlt november óta, amikor a  Valutaalap jóváhagyta a 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet. Azonban  még hosszú út előtt áll az ország - mondta.

Értékelése szerint a pénzügyi piacok stabilizálódása azt jelzi,  hogy az IMF-hitelprogram működik. Becslése szerint a Valutaalap  által támogatott program további végrehajtásával, és a globális  gazdaság helyzetének fordulatával Magyarország 2010-ben tartós  növekedési pályára állhat - mondta.

Morsink kitért arra, hogy nincsen semmilyen titkos,  publikálatlan egyezmény Magyarország és az IMF között, és az a  híresztelés sem igaz, hogy az ország a szokásosnál nagyobb kamatot  fizet a hitelért, az IMF minden hitelfelvevő országnak azonos nagyságú kamatot számol fel.