Sokat közeledett a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap álláspontja azóta, hogy idén júliusban összerúgta a port a két fél, s az IMF tárgyalódelegációja dolgavégezetlenül utazott haza egy tárgyalásról. Most messze nem feszült a viszony - ez derült ki azon a sajtótájékoztatón amelyet azután tartottak, hogyí lezárult egy újabb tárgyalás az IMF és a kormány között. Ez most nem szólt semmiféle hitelmegállapodásról, hanem az IMF Alapokmányának negyedik cikkeje értelmében szervezték meg.(Minden érintett országgal tartanak ilyen rendszeres konzultációt.)

Christopher Rosenberg, a tárgyalódelegáció vezetője elmondta: sokat közeledtek az álláspontok, s a felek egyetértettek abban, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően tartható az idei 3,8, majd a jövő évre vállalt 3 százalék alatti GDP-arányos hiány. Az idei évre 3,5 százalékos inflációt és egy százalékos növekedést számolt az IMF, s a folyó fizuetési mérleg tekintetében is közel azonos eredményre jutottak. 2011-re 2,7 növekedést jósolnak, de hangsúlyozzák: a hosszú távú kilátások több kockázati tényezőt rejtenek, de a növekedés kedvező folyamatok esetén elérheti a 3,5 százalékot is.

iAz IMF-delegáció vezetője a sajtó előtt megköszönte Kármán Andrásnak a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkárának a konstruktivitását. Christopher Rosenberg dícsérő szavai itt el is fogytak, inkább úgy fogalmazott, hogy a kormány terveui nagyon bátrak, ám mégoly kockázatosak is. Mint mondta, a nagy munkanélküliséget figyelembe véve az egykulcsos adó, bár kívánatos, rövid távon nem kecseget komoly foglalkoztatás-növekedéssel, míg az egykulcsos adó a magasabb jövedelműeknek és a gyermekeseknek kedvez. Azt kétségbe vonta, hogy a tehetősebbek fogyasztásra fordítják majd az így elért extra-jövedelmüket: mint mondta, a válság után elképzelhető, hogy inkább megtakarítást képeznek, vagy hitelt törlesztenek.

Ha pedig nem a fogyasztásukat növelik, akkor nem jön be a kormány számítása, miszerint így generálható a gazdasági növekedés. Ezt a kormány terveinek ismeretében mondják, ám úgy vélik: a költségvetés kiadási oldalán is változtatni kell, hiszen enélkül, az ideiglenes adók kifutása után nagyobb problémák is jelentkezhetnek a deficit terén. Nagy problémának tartja, hogy a kormányzati és önkormányzati szektro kiadásai GDP-arányosan még mindig nagyon magasak nálunk, régiós összehasonlításban. - Sok kiadáscsökkentő tervet vázoltunk fel a kormánynak - tette hozzá.

Markánsan kritizálta a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos döntéseket is, melyek szerinte hosszabb távon nem a várt eredményt hozzák a kormányzat intézkedései. - A hosszú távú kötelezettségeket rövid távú kiadások fedezésére felhasználni kockázatos. Alááshatja a nyugdíjrendszer biztonságát, ami a környező országokkal összevetrve igen stabil volt. De a a tőkepiacok bizalmát is megingathatja - fogalmazott a delegációvezető.

Kármán András államtitkár elmondta: a kormány elkötelezett a válságadók 2012-es kivezetése mellett, s hogy a bankadót is az európában szokásos szintre mérséklik. A tárgyalásokról elmondta, voltak nyitott kérdések, de mivel a megbeszélés egybeesett a költségvetés előkészítésével, ezekről a következő két hétben taájékoztatják az IMF-et, a parlament és kormány döntését követően. Az egykulcsos adóról elmondta az egy fontos, de nem elégséges lépés abban az intézkedés-sorozatban, amellyel elérnék a kormányfő által célként kitűzött, 10 év alatt létrehozandó egymillió új munkahelyet. Kérdésre elmondta: a kormánynak nem tervez újabb IMF hitelmegállapodással, kivált olyannal, amely szoros gazdaságpolitikai ellenőrzéshez kötődik.

Karvalits Ferenc jegybank-alelnök vélménye az IMF-éhez állt közelebb. Mint mondta, 2012-ben emelkedni fog a hiány, ha további intézkedések nem születnek meg. - Az eredményszemléletű hiányt rövidtávon csökkentik a kormány intézkedései, de hosszútávon jelentős strukturális pozícióromlással járhatnak, mert a tartós bevételcsökkentő intézkedéseket átmeneti intézkedésekkel kompenzálják - fogalmazott.

A különadók legkedvezőtlenebb hatásaként a befektetői hangulat romlását, és a finanszírozás drágulását jelölte meg, amely negatív hatással lesz a beruházásokra. Ugyanakkor, mint mondta, az adónak csak egy részét lehet beépíteni az árakba, mert a kormánynak megfelelő eszközök vannak a kezébena teljes áthárítás megakadályozására. Ugyanakkor elmondta azt is: ha ez mégis bekövetkezne, az egy százalékkal növelné az inflációt.