Igen elszomorítónak tűnik ez az álláspont, ha a kormány szándékaival párhuzamba állítjuk. A kabinet több embere – így Lázár János – is nyomatékosan hangsúlyozta a közelmúltban, hogy a honi gazdaságot fel kell készíteni a 2020 utáni időszakra, amely időpont után bizonytalan mi történik az uniós forrásokkal.

Ennek eleme lenne, hogy a kis- és középvállalkozásokat le kell kapcsolni az uniós lélegeztetőgépről, azaz forrásokról. Ez nem túl nagy képzelőerő szerint azt jelentené, hogy a magyar gazdaság hatékonyabbá válik, felpörög. Nos, az IMF ennek nem látja lehetőségét. A szervezet szerint a két évvel ezelőtti 3,7 és a tavalyi 2,9 százalék után idén csupán 2,3 százalékot ér el a GDP növekedése. A nemzetközi szervezet úgy látja a jövőre mindössze 2,5 százalékra gyorsul a gazdaság, ami jelentős eltérés a kormány 3 százalékot meghaladó prognózisától. Hozzáteszik: a Magyarország potenciális növekedési képessége változatlanul gyenge. A hazai növekedés motorja a következő években is a belső fogyasztás élénkülése marad.

A nemzetközi szervezet becslése szerint a GDP arányos adósságráta a 2014-es 76,2 százalékról, idén 74,25 százalékra mérséklődhet. Az IMF azt hangsúlyozta, hogy szükség van a strukturális reformokra, s ezzel párhuzamosan a kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára. Utóbbi pont egyébként rendre felmerül a magyar gazdasággal szembeni elvárásként, legutóbb a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei konjunktúrajelentésében volt erre egyértelmű utalás.

Az már aligha meglepő, hogy a nemzetgazdasági tárca a jelentés kapcsán szinte csak a kedvező változásokat veszi elő, amely szerint csökkent a magyar gazdaság sebezhetősége. Ez önmagában valóban pozitív változás, ám a „vonal alatti részen" megannyi problémára rámutat a valutalap.