IMF-megbeszélés: Románia ismét kedvezményes áfát szeretne

A román kormány újra tárgyalna az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsának bevezetéséről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök.

Az IMF bukaresti küldöttsége kedden érkezik a román fővárosba a soron következő felülvizsgálati látogatásra. A delegáció a tervek szerint csak november 14-ig marad Bukarestben, hiszen a december 9-i romániai parlamenti választások után visszatérnek, hogy immár a hivatalába iktatott új román kormánnyal folytassák a tárgyalásokat.

Victor Pontának jó esélyei vannak arra, hogy a választások után is ő vezesse a román kormányt. Kijelentette, hogy ismét tárgyalni akar az élelmiszerek 9 százalékos kedvezményes áfájának bevezetéséről, amit korábban már elutasított a nemzetközi pénzintézet. Romániában jelenleg 24 százalékos egységes áfakulcs van érvényben.

Ponta rámutatott: az általa vezetett Szociál-liberális Szövetség (USL) választási programja tartalmazni fogja azt is, hogy a legalacsonyabb jövedelműek esetében a személyi jövedelemadó 8, illetve 12 százalékra csökken. Romániában jelenleg 16 százalékos az egységes adókulcs, ami az szja-ra és a társasági adóra egyaránt érvényes.

Leszögezte, hogy jövőre újabb elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást kell kötnie Romániának a washingtoni pénzintézettel és az Európai Bizottsággal, mert ez az ország érdekeit szolgálja.

Románia 2009-ben kötött két évre az IMF szervezésében 20 milliárd euró értékű, többoldalú készenléti hitelmegállapodást, amit 2011-ben egy 5,3 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás váltott fel. Ez utóbbi 2013 tavaszán jár le.

Romániának 2013 tavaszáig kell megteremtenie a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának új törvényes keretét, mivel a jelenlegi alkalmazhatatlan – jelentette ki Victor Ponta. Reményét fejezte ki, hogy sikerül széles körű politikai konszenzust teremteni, hiszen a visszaszolgáltatás folyamata várhatóan több politikai cikluson is átível majd.

A román kormányfő leszögezte: a jelenlegi kérelmek alapján a román államnak több mint 16 milliárd euró kárpótlást kellene fizetnie, ami a jövő évi állami költségvetés felét teszi ki. A román államot a strasbourgi emberjogi bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a "nemzeti jogrendszerben található strukturális problémát" az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította: nem működőképes a román visszaszolgáltatási rendszer. Romániának 2012 júliusáig kellett volna kiigazítania jogrendszerét, de végül kilenc hónap haladékot kapott.

Ponta a lehetséges megoldások közé sorolta a természetbeni visszaszolgáltatás folytatását, a kárpótlási kérelmek újbóli ellenőrzését az esetleges csalók kiszűrése érdekében, valamint a kárpótlások kifizetésének beütemezését egy hosszabb időszakra.

A Mihai Razvan Ungureanu vezette volt román kormány az év elején úgy akarta módosítani a restitúciót, hogy leállítja az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, a kárpótlások kifizetését pedig az ingatlan értékének 15 százalékára korlátozta volna a jelenlegi száz százalék helyett.

Ezt a tervezetet végül az akkor még kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatta. A május óta kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) még nem állt elő újabb tervezettel. (forrás: Hirado.hu)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.