A tavalyi, átlagosan másfél százalékos leírási veszteség idén öt százalék fölé nőtt a hazai cégek körében – közölt riasztó statisztikát a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. Legújabb felmérésükből az is kiderül, hogy a legalább két szállítónak, 90 napon túl tartozó cégek 62 százaléka egy éven belül bedől. Mivel az üzleti életben ma az átlagos fizetési késedelem meghaladja a 110 napot, jövőre a felszámolások eddiginél is nagyobb mértékű növekedése következik be.

Az előzetesen feltételezettnél is ijesztőbb eredménnyel zárult az a napokban befejezett vizsgálat, amelynek elsődleges célja a fizetésképtelenség előrejelzését szolgáló tényezők, összefüggések felkutatása volt. Az elemzést végző Direktinfo Kft. szakértői 1 000 cég egy év alatt, a követelésmenedzsment során összegyűlt adatait tanulmányozták át.

Kiderült, míg a tavalyi mérések átlagban másfél százalékos leírási veszteséget mutattak ki a hazai vállalkozásoknál, 2009-ben az arány már meghaladja az 5 százalékot – számolt be a negatív rekordról a követeléskezelő cég ügyvezetője. Csatlós Csilla kiemelte, a beszállítók egy jelentős része mostanra vagy felélte tartalékait, vagy annak erősen a vége felé jár, így ha az elővigyázatosságukban nem történik kedvező fordulat, az átlagos hazai leírási veszteség jövő tavaszra akár a 7 százalékot is elérheti.

A számok elemzése során a szakértők egy másik aggasztó jelenségre is felfigyeltek. A csődeljárás nyújtotta lehetőségek kihasználása nélkül, automatikusan felszámolás, vagy egyéb eljárás alá került azoknak a vállalkozásoknak a 62 százaléka, amelyeknek legalább két szállító felé volt 90 napon túli tartozásuk. Erre az arányra azért kell odafigyelni, mert mindez egy olyan üzleti környezetben tapasztalható, ahol jelenleg az átlagos fizetési késedelem már meghaladja a 110 napot. Azt is tudni kell, hogy a bedőlt cégek a vizsgálat kezdeti időpontjában, vagyis 2008. május 1-én látszólag teljesen normálisan működtek, eltűntetési szándékot előrejelző változások a cégadataikban nem voltak tetten érhetők. Nem szerepeltek volna a köztartozásokat megjelenítő feketelistákon sem, vagyis semmi nyilvánosan érzékelhető jele nem volt a menetrendszerűen bekövetkező fizetésképtelenségnek. Ez a látencia teszi különösen veszélyessé a jelenséget – fogalmaz a szakértő.

Csatlós Csilla szerint ismét bebizonyosodott, hogy csak egy jól működő megoldás létezik, a beszállítói összefogás, ezen belül a kölcsönös adatszolgáltatáson alapuló vevőmonitoring alkalmazása. A már működő informatikai, villamossági, autóipari és egyéb összefogásban résztvevők körében a leírási veszteség – az általános trenddel szemben – folyamatosan csökken, jelenleg átlagban egy százalék alatt van. Az összefogások eredményeként a korbetartozás.hu portálon rossz adósként nyilvántartott cégek számának növekedése tehát a résztvevők behajthatatlan kinnlevőségeinek drasztikus csökkenését eredményezte.