A vezető papírok mind pirosban zártak, a Mol egy százalékot esett, az OTP 0,29-et. A nemzetközi indexek nagyobb buktát produkáltak, általában két-három százalék körüli mínuszt – jelentősebb nyitáskori esésből visszamászva. A bankpapírok azért az átlagnál nagyobbat estek, a BNP Paribas 5,2, a Credig Agricole 5,1, a Societe Generale 4,98, de a Deutsche Bank is 4,8 százalékot esett nyitást követően. A DAX ötszázalékos mínusszal indította a napot, ami egyébként nincs is a legnagyobb esések között. Szeptember 11. után majd kilenc, az orosz válság idején pedig több mint nyolc százalékkal zuhant a DAX.

A piacok valamelyest beárazták a bizonytalanságot, ezért nem szabadult el a pokol hétfő reggel – s várhatóan ez nem is nagyon fog változni addig, amíg a legrosszabb forgatókönyvek valamelyike nem következik be. A csőd maga nem szaggatná szét a piacokat, ha Görögország nem fizet, azt nem a magánszektor sínyli meg közvetlenül. A görög állampapírok piaci kitettsége ugyanis nagyon alacsony, a nagy kötvénytulajdonosok az Európai Központi Bank és az IMF – mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A két szervezet persze komoly veszteséget kellene leírjon, ha a görögök nem kívánják törleszteni az adósságaikat. Ez esetben az EKB-t fel kell tőkésíteni.

Az látszik, hogy a piac még mindig nem számol a legrosszabb verzióval, vagyis hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Inkább az érezhető, hogy valamiféle megállapodásban bíznak a szereplők – tette hozzá a szakértő. Még ha a görögök vasárnap el is utasítják a megállapodást, akkor is több szcenárió képzelhető el, így nem zárható ki, hogy az adósság egy részét mégis hajlandó lesz fizetni, illetve nem lesznek kipenderítve az eurózónából.

Azt is látni kell, hogy az ország finanszírozása egyáltalán nem biztos még úgy sem, hogy az EKB fenntartja a bankoknak nyújtott támogatást, s nem hagyja a teljes bankrendszert összeomlani. Az utóbbi napokban, hetekben jelentős mennyiségű betétet szabadított fel a lakosság, vagyis egyszerűen nincs elég forrás a finanszírozáshoz.

Az eurózóna ugyanakkor hosszabb távon jobban is járhat, ha a görög ballaszt nélkül megy tovább, hiszen egyfajta példaként is lebeghet a renitens államok előtt, hogy nem lehet végletekig feszíteni a húrt. De ez rövid távon biztosan jár majd kellemetlenségekkel – mutatott rá Forián Szabó. Pár hétig nagyon komoly, a mainál sokkal durvább esések, az euró további gyengülése lenne várható, de ezen úrrá tudna lenni az EU. Az elmúlt években olyan tűzfal épült ki Görögország körül, amely kilengésekkel, de meg tudná óvni az eurózónát, a sokk nem valószínű, hogy elérné a 2008-2009-es mértéket. Bár a Lehmann-csődtől sem vártak akkora hatást, mint ami végül lett. Az akkori buborékok azonban jelentősen lecsökkentek, mind az államok, mind a magánszektor adósságállománya kezelhetőbb szintre csökkent.

Magyarországot csak közvetve érintheti a görög kínlódás, a magyar állam finanszírozása, a megtakarítások nincsenek közvetlen veszélyben – ahogyan az unióban máshol sem. Az más kérdés, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása hatással lesz a hazai piacokra is, ami az euróval együtt a forint további gyengülését hozhatja majd. A forint hétfőn is érzékenyen reagált, s az euró árfolyama 315 fölé kúszott, de olyan extremitásokra nem kell számítani, hogy a megtakarításokat azonnal dollárba kellene menekíteni.