Előreláthatólag a hét közepére átvezeti a vagyonadó-kalkulátoron az adatvédelmi biztos ajánlásait az APEH - tájékozatta a nol-t Bakonyi Ágnes, az adóhatóság szóvivője. A változtatások után csak akkor kell majd kitölteni a személyes adatokra vonatkozó részt (a nevet, az adószámot illetve adóazonosítót és az e-mail elérhetőséget), ha az érdeklődő menteni óhajtja a kalkulátor által kidobott értéket. A szimpla böngészéshez tehát nem lesz szükség ezeknek az adatoknak a feltüntetésére, s azokat a továbbiakban sem naplózzák, azaz rögzítik az ahatóságnál.

További változás lesz, hogy amennyiben mentik az adatokat, a rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy valódi adatokat adott-e meg a lekérdező. Azaz a megadott névhez tényleg az az adóazonosító tartozik-e, amit az erre szolgáló sorban beírtak. Így elkerülhető, hogy nem valódi adatokkal készülhessenek mentett adatállományok. Ez persze magában hordozza a veszélyt, hogy egy hackertámadás (vagyis az adóhatóság belső informatikai rendszerét érintő támadás) esetén a hacker hozzáfér a törzsállományban szereplő adatokhoz - akár adóbevallásokhoz. Az APEH ezért egy külön adatállományt állít össze, melyben csak a nevek és az adóazonosítók, adószámok szerepelnek, és ezt társítja a kalkulátorhoz.

Az eddig mentett adatok nem vesznek el, de átfésülik azokat, és ha olyanra bukkannak, ahol nem illeszkedik a név és az egyéb azonosító, a megadott e-mail címen értesítést küldenek, hogy a mentett adat nem lesz bizonyító erejű egíy esetleges ellenőrzéskor. Ez pedig fontos, mert a mentett adat birtokában nem kell mulasztási bírságot és pótlékot fizetni abban az esetben, ha a revizor tíz százalékot meghaladó mértékben becsüli nagyobbnak az ingatlan értékét, mint amennyit az APEH kalkulátora megadott (de a különbözetre jutó adót ekkor is meg kell fizetni).

Jóri András ajánlásának megfelelően nyilvános lesz a kalkulátor számítási módja is, vagyis hogy milyenszempontokat, hogyan vesz figyelembe a rendszer. Ebből kiderülhet például, hogy a válság miatt mekkora értékcsökkentést ismer el arányosan a számláló, amint erre egy közelmúltban adott nyilatkozatában Oszkó Péter pénzügyminiszter tett utalást.

A változások után sem lehet viszont hozzáférni annak a mintegy 800 ezer ingatlantranzakciónak az adataihoz, amelyek megalapozzák a kalkulátor működését. Szakértők szerint ezek nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sértene.