Így tárgyal az IMF: adatfüggőket küldtek hozzánk
Millió kérdés, amit újabb millió követ, ha nem elégedettek a válasszal – ez a leginkább jellemző vonása a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásoknak egy olyan politikus emlékei szerint, aki korábban részt vett ilyen egyeztetéseken.
Veres Jánosnak pénzügyminiszterként volt dolga a 2008-as hitelmegállapodás előkészítésében. – Emberi hangnemben, de rendkívül tárgyszerűen folytak ezek a megbeszélések – idézte fel a közel négy évvel ezelőtti tárgyalásokat. – Az első pár perc természetesen oldottabb volt, az üdvözléskor rendre szóba került az időjárás, vagy valami aktuális, a hitel témaköréhez nem kapcsolódó esemény, például egy meccs, ha valamelyikünk országának csapata játszott éppen. Aztán rátértünk az érdemi részre, és onnantól a számok uralták az egyeztetést – mondta.
A tárgyalások elején a kormány képviselői vitték a szót. Az egyeztetések egyébként nem indultak zökkenőmentesen, az Európai Bizottság (mint az unió kompetens szervezete) ugyanis nem volt felkészülve erre a helyzetre, ezért napokba telt, mire kitalálták, kit küldjenek, milyen felhatalmazással. Végül a konvergenciaprogram ellenőrzésének metódusát ültették át a hitelkérelem elbírálásának gyakorlatába, mert arról volt tapasztalatuk, hogyan működik.
Azt követően, hogy ez tisztázódott, a szervezetek részéről arra voltak kíváncsiak, mi a kormány hivatalos gazdaságpolitikai programja, amihez kéri a hitelnyújtók segítségét: mire és miért kell a pénz. A kormány dolga, hogy meghatározza a gazdaságpolitika által elérni kívánt célokat és eszközöket.
– Rengeteg kérdést kaptunk, és rengeteg háttérszámítást kértek tőlünk – folytatta a volt pénzügyminiszter. – Miért lesz akkora a GDP-növekedés, mint amivel számoltunk, miért kalkuláltunk a GDP összetevői során azzal, amivel, s ugyanez végigongorázva sok más adaton, például az adóbevételeken is. Teljes részletességgel tudni akarnak mindenről, lényegében látni akarják a komplett költségvetési háttérszámításunkat. Ezt elektronikus adathordozón adtuk át nekik, ők visszatértek az irodáikba, és lefuttatták azt a saját modelljeiken. Azokon, amelyeken például a konvergenciaprogramokat is ellenőrzik. Nagyon nagy szellemi kapacitás áll mögöttük – írta le a tárgyalások menetét Veres János.
Nem hagytak a levegőben lógni semmit. Volt, hogy egy tételre többször is visszakérdeztek, újabb adatokat kértek, akár napokkal később is. Közben konzultáltak a washingtoni, brüsszeli kollégáikkal. – Emlékszem olyanra, hogy egy adóügyben négy interaktív lépést kellett megtennünk, vagyis négyszer kellett újabb információkkal ellátni a delegációkat – mondta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi szervezetek képviselői akár másokkal, például vezető közgazdászokkal folytatott megbeszéléseken elhangzott információkat is szóba hoztak a kormánnyal tárgyalva, ha azok ellentétben álltak azzal, amit a kabinettől hallottak.
A legapróbb részletekre is kíváncsiak voltak tehát, de konkrét intézkedéseket nem kértek, új elemeket nem hoztak be a vitába – állítja határozottan Veres János. – Adót nem akartak velünk bevezettetni, arról viszont meg akartak győződni, hogy annyi adóbevétele lesz a következő időszakban a költségvetésnek, amennyire a program sikeres végrehajtása érdekében szükség van. S fontosnak tartották, hogy a bevételi tervek megalapozottak legyenek – tette hozzá. A volt pénzügyminiszter épp ezért azt gondolja, hogy azok a híresztelések, miszerint a szervezetek most különböző adók kivetését kérnék az ingatlanokra, a vagyonra, komolytalanok, és csak az Orbán-kormány akar ezek mögé bújtatva bevezetni új közterheket.
– A szervezetek aktivitása a megbeszéléseken attól függött, milyen téma volt épp napirenden. Az EU az általános gazdaságpolitikai részeknél, illetve a költségvetést érintő ügyekben dominált, az IMF viszont a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása iránt mutatott nagyobb érdeklődést. Kemények voltak, nagyobb összeget akartak belefoglalni a megállapodásba a bankmentésre, illetve a pénzügyi szektor kisegítésére, mint ami végül belekerült. Szerencsére még annyira sem volt végül szükség – emelte ki a Gyurcsány-kormány tagja.
Ezeken a megbeszéléseken a jegybank képviselői is részt vettek. Veres János szerint az MNB ilyenkor nem az önálló álláspontját képviseli, a kormánnyal közösen lép fel a hitelkérelem befogadása érdekében. – Négy éve legalábbis így volt – tette hozzá, emlékeztetve, hogy akkoriban sem volt felhőtlen a kabinet és a jegybank viszonya, a közös cél érdekében mégis együtt tudtak fellépni.
Az egyeztetések általában napi 2-3 órát vettek igénybe, ennél hosszabb ideig nem lehetett tárgyalni, mert mindenkinek megvolt a maga egyéb napi feladata is. A stábok Veres emlékei szerint nem változtak, ugyanaz a 4-5 ember vett részt a szervezetek részéről a tárgyalásokon.
A most folyó hiteltárgyalások még nem tartanak ebben a szakaszban, mindössze egyórás vizitet tett a kormányt képviselő Varga Mihály tárca nélküli miniszternél kedden az IMF, illetve az Európai Unió delegációját vezető Barbara Kauffman. A helyzet is más, mint volt négy éve. Akkor a kormánynak sürgősen kellett a pénz, mert elapadtak a finanszírozási források. Most, ha magas hozammal is, de képes forrást bevonni a kormány az állam finanszírozásába. Négy éve a kényszer miatt gyorsan, pár hét alatt megszületett a megállapodás, most viszont akár hónapokig is elhúzódhat a tárgyalás.
A külföldi tárgyalódelegációban az IMF és az EU mellett az Európai Központi Bank képviselői is helyet kapnak majd. A Világbankról nem tudni (ők ugyan hozzájárultak a 2008-as hitelkerethez, de abból nem történt lehívás, és a program végrehajtásának felülvizsgálatában sem vettek részt), az EKB viszont igen, így a bank aktív részvételére számítani lehet.
A külföldi stábban magyarok is helyet kapnak: Veres János a tegnapi vizitekről készült fotókon felismert egy férfit, aki 2008-ban az Európai Bizottság képviseletében ült a tárgyalóasztalnál. A volt pénzügyminiszter szerint egyébként is jellemző, hogy olyanokat küldenek a hitelkérő országba a szervezetek, akik rendelkeznek helyismerettel: ott végezték az iskolájukat, vagy huzamosabb ideig dolgoztak az adott országban. A szerepük Veres János szerint az, hogy gyors visszacsatolást biztosítsanak a hitelnyújtók központjainak a tárgyalásokon elhangzottak megalapozottságáról. Az egyeztetéseken tolmács segíti a munkát, de a stábban ülők pontosíthatják, kiegészíthetik a hallottakat.
A küldöttség jövő keddig folytatja a tárgyalásokat Magyarországon, ennek során a kormány és a jegybank képviselőivel több alkalommal is találkoznak majd.
