Kokival búcsúzik az Orbán-kormány a pénzügyi felügyelettől
Búcsúzóul rúg még egy nagyot a kormányoldal a megszűnésre ítélt pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökébe, Szász Károlyba. (Szász már a kormányváltás után, 2010 júniusában vette át a szervezet vezetését, de ő volt a még 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt létrehozott felügyelet első elnöke is.) A PSZÁF megszüntetéséről, tevékenységének a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) integrálásáról szóló új jegybanktörvény tervezetéhez a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal által elnökölt gazdasági bizottság ma egy több pontból álló módosító javaslatot nyújtott be.
Az eredeti elképzelés szerint október elsejével a felügyelettel együtt több mint ötszáz munkatársának munkaviszonya is megszűnt volna. Ez most úgy módosulhat, hogy a dolgozókat automatikusan átveszi az MNB (bár a jelenlegi közszolgálatival szemben normál munkaviszonyban), kivéve a PSZÁF elnökét és alelnökeit (Sáray Éva és Balogh László), valamint a felügyelet mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökét (Nadrai Géza). A javaslat szerint alelnökei és a PBT vezetőjének munkaviszonyát még Szász Károlynak kell megszüntetnie, míg őt magát Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök menti majd fel.
A gazdasági bizottság a felügyelet vezetőinek, illetve a PBT elnökének járó végkielégítést is alaposan megnyirbálja. A PSZÁF-törvény értelmében a vezetőknek hat hónap végkielégítés jár, amelyre nem vonatkozik a 98 százalékos különadó. Utóbbit az indokolja, hogy a PSZÁF, illetve a PBT irányítói fél évig nem vállalhatnak munkát olyan, Magyarországon működő gazdasági társaságnál, amely a felügyelet alá tartozó tevékenységet végez, vagyis hat hónapig nem tudnak elhelyezkedni a szakterületükön. Ezt a két szabályt most eltörölnék Rogánék: tehát Szász és alelnökei, illetve a PBT elnöke akár azonnal is elhelyezkedhet a magánszférában, cserébe viszont bukják végkielégítésük nagy részét.
Ezt megelőzően, megaláztatásának utolsó előtti stációjaként azonban Szász Károlynak még „utóda”, Matolcsy György jegybankelnök elé kell járulnia. Az új jegybanktörvény-javaslat szerint a PSZÁF informatikai rendszerét, adatállományát, nyilvántartásait az informatikáért felelős vezetőnek kellene átadnia az MNB-nek. A módosítás szerint azonban a PSZÁF elnökének személyesen kell átadnia a folyamatban lévő ügyeket a jegybankelnöknek, s az aktusról jegyzőkönyv is készül. A gazdasági bizottság javaslata azonban biztosít egy kibúvót is arra az esetre, ha Matolcsy és Szász nem akarna még egyszer, utoljára egymás szemébe nézni: mindketten kijelölhetik maguk helyett valamelyik alelnöküket is.
A PSZÁF-törvény értelmében a felügyelet vezetőinek fizetését az előző évi bruttó átlagbért alapul véve állapítják meg, az elnök ennek tízszeresét, alelnökei kilencszeresét, míg a PBT vezetője a nyolcszorosát kapja. Mivel a KSH adatai szerint tavaly a bruttó átlagkereset 223 ezer forint volt, így Szász Károly havi bére idén 2,2 millió forint, míg Sáray Éva és Balogh László kétmillió forintot, Nadrai Géza pedig 1,7 millió forintot keres. A vezetőknek járó hathavi végkielégítés alapján így elvileg az elnöknek több mint 13 millió forint, alelnökeinek 12-12 millió, míg a PBT vezetőjének pedig tízmillió forint járna. Csakhogy a gazdasági bizottság módosítójának értelmében a kétmillió forint feletti részt 98 százalékos különadó terheli majd, vagyis lényegében egyhavi pénzzel távozhatnak a felügyelet vezetői.
