Így "fejlődünk" a tranzakciós illeték óta
Az olyan további számlafizetési módok, mint az internetes felületek - például Távszámla vagy Díjnet - használata, vagy a mobiltelefonos fizetés, csak alig néhány százalékra jellemző, és ezen lehetőségek sokkal kevésbé ismertek a fogyasztók körében.
A kutatás arra is rámutat, hogy a különböző fizetési kötelezettségek közül jellemzően a pénzügyi szolgáltatások számláit - például kölcsöntörlesztést, biztosítási díjakat - egyenlítik ki a sárga csekktől eltérő módszerekkel, jellemzően csoportos beszedési megbízással.
A megkérdezettek kétharmada ugyan egyetért azzal, hogy a számlák, bizonylatok elektronikus formában is ugyanúgy érvényesek, mint papíralapon, ugyanakkor abban megosztottak, hogy érdemes-e néhány száz forinttal többet fizetni, ha cserébe nem kell postára menni - utóbbi állítással 39 százalék nem ért egyet, míg 32 százalék egyetért.
Bár a megkérdezettek többsége vonzónak találja azt, hogy otthonról is elintézhesse befizetéseit, vagy időt takaríthasson meg, legfontosabb szempontnak mégis a költségek számítanak, amit 68 százalékuk fontosnak tart.
A közlemény idézi Székely Leventét, a Kutatópont kutatási igazgatóját, aki elmondta, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége nem tervez számlafizetési módot váltani, még azonnali pénzbeli kedvezmény esetén is csak minden második válaszadó váltana. Véleménye szerint mindez azt jelentheti, hogy a különböző elektronikus megoldások ellenére még sokáig fogunk postára járni csekket befizetni.