A vezetők számát csökkenti a Tesco. Pálinkás Zsolt ügyvezető az Indexnek a múlt héten arról beszélt, hogy az eddigi három helyett egy vezető szint marad az áruházakban, ennek célja, hogy laposabb legyen a szervezet, és a vezetők „közelebb” legyenek a vásárlókhoz és a kiszolgáláshoz, valamint maguk is vegyenek részt abban. Hogy ez hány állást érint, arról Pálinkás egyelőre nem nyilatkozott, ám hangsúlyozták, hogy cégen belül próbálják tartani azokat, akiknek megszűnik a vezető pozíciója. Nem hazai lépésről van szó, a régióban mindenütt alaposan megnyirbálják a döntéshozók számát.

A súlyos munkaerőhiányt kezelendő – alig találni tapasztalt, szakképzett eladót, hentest, pénztárost – a vezetői posztok leépítésével párhuzamosan jelentősen emelik a béreket, követve az Auchant és a Spart. A 11 százalékos bérfejlesztés mintegy 3,5 milliárd forintjába kerül a cégnek. Az idei évre ez 6 százalék körüli bértömeg-növekedést jelent. Kevesebbet, mint amennyit a szakszervezetek korábban „nélkülözhetetlennek” gondoltak a munkaerő-elvándorlás megakadályozásához.

Az áruházláncnál 2015 tavasza óta tart a karcsúsítás. Mint azt a Népszabadság is megírta, a Kelet-közép-európai hálózatot tavaly márciusban prágai központtal Tesco Europe néven egységes szervezetbe tömörítették, élén David Morrissal, aki Magyarországon is éveken át vezette a céget. Az utóbbi egy évben a magyar Tesco folyamatosan karcsúsítja a hálózatát, így korábban egy tucat, tartósan veszteséges üzletét zárta be. Részben azért kényszerült erre, mert az Orbán-kormány korábban egy jelenleg Brüsszel által is vizsgált törvényt léptetett életbe, ami szerint a két éven át folyamatosan veszteséges nagyáruházra bezárás vár.