Az eddigieknél jóval igazságosabb távhődíj-elszámolást eredményez a távfűtési költségek megosztásáról szóló, nyáron hatályba lépett 104/2011. számú kormányrendelet - hangzott el a témával foglalkozó Techem Kft. tájékoztatóján.

Ez szerintük segíti a távhődíjak épületen belüli megosztásának fogyasztásarányos elszámolását. A rendelet számos olyan technikai részletet szabályoz kötelező jelleggel, ami eddig a lakóközösségek döntésére volt bízva. Az "önszabályozás" kudarcára utal, hogy értékelésük szerint az újonnan előírt kötelező paraméterek figyelembe vétele jelentősen csökkenti majd a költségmegosztási aránytalanságot tükröző, kiugró összegű távhőszámlákat, és méginkább megvalósul a tényleges fogyasztáson alapuló elszámolás.

A rendeletet többek között üdvözölte a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), illetve a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ) is.

A rendelet megalkotásában részt vevő MatáSzSz elnöke, Fekete Csaba úgy fogalmazott: eddig a költségmegosztás szakmai szabályainak mellőzése számos felhasználói reklamációhoz, elégedetlenséghez és növekvő kintlévőségekhez vezetett. Eddig sokan megkérdőjelezték a költségmegosztók alkalmazásának tényleges előnyeit is. Ám ez a mostani jogi szabályozásnak köszönhetően kedvező irányban változhat. Várakozása szerint a fűtési költségek megosztása igazságosabbá válik, ami a tapasztalatok szerint a hőfelhasználás és a fogyasztói számlák mérséklését is eredményezi.

A fűtéskorszerűsítés során részint termosztatikus radiátorszelepet szerelnek fel a radiátorra, ami lehetővé teszi a szobahőmérséklet, és így az egyéni hőfogyasztás szabályozását. Másrészt a felhasznált hő fogyasztásarányos elszámolására szolgáló fűtési költségmegosztó is felkerül. Tényleges megtakarításhoz nem csak a tudatos fogyasztói magatartás, hanem az is szükséges, hogy közgyűlés vagy a lakásszövetkezet az épület tulajdonságainak megfelelő költségmegosztási módról döntsön - hangsúlyozta Tófalvi György, a Techem magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Ennek megfelelően kell elkészíteni a fűtési költségek elszámolását.

Sarkalatos pont annak az aránynak a meghatározása, hogy a ház elszámolásában milyen súllyal jelenjen meg a lakásokban felszerelt radiátorok hőfogyasztása. Ezt segíti a fűtési költségmegosztó. Az épületben található kiterjedt vezetékrendszer, amely a hőfogyasztásának akár 50 százalékát is kiteheti, már nagyobb gond. Ennek költségét célszerű a lakások légköbméter-méretével arányosan felosztani a lakók között. A rendelet kiköti, hogy a légköbméter-arányos rész 30 és 50 százalék közötti súllyal kell megjelenjen.

Tófalvi György várakozásai szerint ennek eredményeként mérséklődnek a távhőszámlák közötti szélsőséges különbségek. Ezen túl nem lesz lehetőség arra, hogy egyes fogyasztók adott esetben nulla közeli saját hőfogyasztás mellett, és ebből fakadóan aránytalanul alacsony költségek megfizetésével élvezzék a vezetékrendszer, illetve a többi lakás által vételezett hő komfortját – tette hozzá.

Ezen túlmenően bevezetik a lakás fekvésétől függő, kötelezően alkalmazandó korrekciós tényezőket is. A költségek felosztása során ezek meghatározott százalékos mértékben csökkentik a számlát. Ilyenek például a két külső fallal határolt, tető alatti, pince feletti helyiségek. Lapostetős épület esetén közvetlenül a tető alatt 20 százalékkal kevesebbet kell fizetni a mért fogyasztáshoz képest.

A szabályozás a lakóépület átlagos fogyasztási értékeihez képest maximalizálja a fizetendő költségeket is. A fogyasztásarányos rész felső határát az átlagos fogyasztási érték 2,5-szeresében húzza meg. Így a maximálisan fizetendő összeg legfeljebb az épület légköbméterenkénti átlagfogyasztásának maximum mintegy duplája lehet, szemben az eddig tapasztalt akár háromszoros-ötszörös eltérésekkel.

A további rendelkezések között szerepel, hogy amennyiben a fogyasztó nem tette lehetővé a költségmegosztó felszerelését vagy leolvasását, illetve önkényesen leszerelte a berendezést, fűtési díjként a lakás méretéhez képest megállapított átlagfogyasztás 2,5-szeresét kell fizetnie.

A rendeletben meghatározott elszámolási módszerek eddig ajánlásnak számítottak, de voltak olyan lakóközösségek, amelyek nem vették figyelembe. Pedig ott is tapasztaltak kiugró aránytalanságokat. A rendelet nyomán az eljárások a jövőben felszerelendő költségmegosztóknál már kötelezőek lesznek.

A már felszerelt költségmegosztók esetében az új szabályok csak a szerződések módosítását követően válnak kötelezővé. Ugyanakkor a szakemberek az ilyen házak számára is javasolják a rendelet betartását.

A fűtéskorszerűsítéssel átlagosan 15-20 százalékkal csökkenthető a távfűtéses lakóépületek számlája. Ez az esetek mintegy 80 százalékában eddig is igaz volt. Az új rendelet révén, párosulva a méginkább tudatos fogyasztói magatartással, ezt az arányt még tovább növelheti - hangsúlyozták.