Az államháztartás központi - helyi önkormányzatok nélküli - alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 2010-ben az előzetes adatoknak megfelelően 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami a GDP 3,2 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormányzati portálon. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja  a GDP 3,8 százaléka a várakozásoknak megfelelően teljesül - áll az NGM közleményében.

Az  2010. évi eredeti bevételi és kiadási tételek jelentős átszabása után - mind a bevételek, mind a kiadások 535 milliárddal nőttek - a GDP arányos államháztartási hiány az előző kormány által rögzítettnek megfelelő, 3,8 százalék lesz 2010-ben - mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a végeredmény inkább a félretervezést, a nagyvonalú pénzköltést és az egyszeri bevételi hatást tükrözi.

Érdekes, hogy miközben az általános forgalmi adóból a bevétel a tervezetthez közeli összeget hozta, addig decemberben 11 milliárd forinttal kisebb lett, mint 2009 decemberében, noha az áruházláncok forgalomnövekedést jeleztek - rögzítette Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője is úgy látja, hogy  kiadásoknál kevésbé érvényesült a kormányzati szigor, mint a különadók kivetésénél.

 Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a kiadási tételek közül a költségvetési szervek és fejezeti kezelési előirányzatoknál látott elfutást. Noha az eredeti 3.484 milliárd forintos kiadási tétel csak akkor valósulhatott volna meg, ha valódi strukturális reform történik, a 4.205 milliárd forintos tényszám azt jelzi, hogy a 2009. évi bázisnál is 166 milliárd forinttal többet költöttek az államigazgatásban - tette hozzá. Véleménye szerint a minisztériumok átalakítása alatt az év második-harmadik negyedévében nem sikerült takarékos gazdálkodásra fogni az államigazgatási szerveket.

Mindhárom elemző résztvett a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délelőtti konzultációján, ahol az hangzott el, hogy bár a 2010. évi pénzforgalmi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány évközi, bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései, amelyek összességében 500-600 milliárd forinttal javították az államháztartás egyenlegét, ugyanakkor ezek nettó hatása 400 milliárd forint, mivel a kormány társasági adókulcsot csökkentett, és a különadók miatt a vállalkozások mérsékelhették társasági adóalapjukat.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása miatt az elemzők 2011-re GDP arányosan 4-6 százalékos eredményszemléletű  (ESA) államháztartási többletet várnak, hozzátéve, hogy ez egyszeri hatásoknak köszönhető, és 2012-ben már nem lehet elszámolni azt a 250 milliárd forintot, amelyet a kormány betervezett a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása nyomán.