Idén 3-3,3 milliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátással számol az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A tranzakció devizaneme, futamideje és időzítése a piaci helyzettől függ majd – hangzott el az ÁKK a 2014-es költségvetés finanszírozását bemutató tájékoztatóján. Arról Borbély-László András általános vezérigazgató-helyettes nem adott semmilyen tájékoztatást, hogy az első negyedévben vagy félévben megjelenik-e a nemzetközi devizakötvény-piacon Magyarország. Összesen egyébként 5,4 milliárd euró devizalejárat esedékes az idén, amiből 2013-ban 1,5 milliárd eurót már előfinanszíroztak.

A Nemzetközi Fejlesztési Intézmények által nyújtott projektfinanszírozó hitelek nagyságát 850 millió euróra tervezik – mondta el. Mindezeken túl a devizaoldalon a Letelepedési kötvényből és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből (Pemák) folyik be még pénz – ennek tervezett összege 400 millió euró. Ugyanakkor Borbély-László András megjegyezte: az utóbbi két termékből kalkulált értékesítés igen óvatos. Amennyiben az elképzeltnél nagyobb eladások jönnek össze – ahogy ez 2013-ban is jellemző volt –, akkor ez kiválthatja a nemzetközi devizakötvény-kibocsátás egy részét.

A tájékoztatón a vezérigazgató-helyettes kifejtette: a tervek szerint a bruttó törlesztések összege 5961 milliárd forint lesz az idén. Ebből a forinttörlesztések 4365 milliárd forintot, míg a devizakötelezettségek 1596 milliárd forintot tesznek ki. Az 5961 milliárd forintos tételből a legnagyobb szeletet egyébként a diszkontkincstárjegyek és a lakossági állampapírok jelentik.

A bruttó kibocsátásra térve Borbély-László András megjegyezte: annak összegét 6902 milliárd forintra teszik. Ez alacsonyabb, mint a 2013-as előzetes, amely 7379 milliárd forint. A csökkenő bruttó kibocsátási igényen belül 5550 milliárd forintot – mintegy 80 százalékot – a forintkibocsátás, 1352 milliárd forintot – 20 százalékot –, 4,6 milliárd eurót a devizakibocsátások és hitelfelvételek jelentik.

A számok azt tükrözik, s ezt Borbély-László András is hangsúlyozta, hogy az ÁKK szeretné az adósságon belül a devizaarányt mérsékelni. Az elképzelések alapján így a devizalejáratokat részben forintkötvények kibocsátásával finanszírozzák. Ha megvalósul a terv, akkor nő a belföldiek szerepe, ebben közelítünk majd az 50 százalék felé – jegyezte meg. A tervek szerint a devizatartozások arányát tartósan 40 százalék alá lehet majd szorítani.

Annak érdekében, hogy ez megtörténjen, a vezérigazgató-helyettes kifejtette: többek között új, hosszú lejáratú lakossági termékkel is megjelennek majd az idén. A belföldi szereplők és a forintfinanszírozás felé az elmozdulás azért fontos, mert a hazai vásárlókat sokkal kevésbé rázzák meg a nemzetközi stresszhelyzetek, s nem adják el papírjaikat. E mellett a hazai tulajdonosokban kifizetett kamat belföldön marad, s ez lehetővé teszi, hogy a hozamot újra itthon használják fel. A forintkötvények nagyobb arányú kibocsátása emellett csökkenti az árfolyamkockázatot is – fejtette ki.

Töröcskei nem utasíthat

Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha egy külföldi bank magyarországi leányának megvásárlása új állami finanszírozási igényként merül fel, az ÁKK vezérigazgató-helyettese elmondta: amennyiben erre szükség lesz, azt igyekeznek megoldani. A Takarékbank megvásárlásánál is hasonló volt a helyzet. Bár a tájékoztatón jelen lévő Töröcskei István az ÁKK vezérigazgatója, s a Raiffeisen Bankra ajánlatot tevő Széchenyi Bank többségi tulajdonosa kijelentette, hogy csak a finanszírozással kapcsolatos kérdésekre válaszol. Ezzel együtt akadt még kérdés a Raiffeisen-Széchenyi Bank ügylettel kapcsolatban. Erre röviden Borbély-László András csak annyit mondott: Töröcskei István nem utasíthat minket arra, hogy a Raiffeisen-ügyben részt vegyünk. Ennek megvan a módja, a parlamenten, az országgyűlésen keresztül. Az újságokban – mondta – egyébként azt olvasta, hogy egy euróért értékesítik, ennek a 49 százalékát maga is odatenné.