A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban előrelépés történ a napokban – megkeresésére Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese –, mert a forgalmazáshoz szükséges megállapodásokat első körben Kína és Vietnám esetében megkötötték a kijelölt partnerrel.

Hozzátette alapvetően az idén lejáró 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság le van fedve. Ez az év elejei devizakötvény kibocsátásból, Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK), az Európai Beruházási Banktól (EIB) lehívandó forrásokból, valamint az említett letelepedési kötvényből áll össze.

Piaci körök egyébként kifejtették lapunknak egyáltalán nem biztos, hogy szükség lesz még idén devizakötvény kibocsátásra. Az ÁKK a finanszírozási tervében amúgy is 4-4,5 milliárd eurónyi devizaforrást kívánt bevonni a piacról. Ebből az év elei dollárkötvény kibocsátással már behozott 2,4 milliárdot. Ugyanakkor a tavaly év végén bevezetett Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK) a vártnál több, a legfrissebb hírek szerint már több mint 1,4 milliárd eurónyi fogyott, amiből 1-1,1 esett erre az évre. Vagyis összességében már 3,5 milliárd eurónyi devizaforrás bevonásánál jár az ÁKK. Ha ezt vizsgáljuk akkor még mintegy egymilliárdnyi tétel hibádzik.

(Az eddigi adatok alapján ugyanakkor borítékolható, hogy a PEMÁK új sorozata is – még ha a kamatszint az utóbbi időben csökkent is – szép sikereket ér el, vagyis az év folyamán az innen érkező tételek tovább emelkednek.)

Ugyanakkor a szakember a Reuters-nek adott nyilatkozatában tegnap megjegyezte: amennyiben a piaci helyzet erre lehetőséget nyújt elképzelhető, hogy az idei évre még fennmaradt 1 milliárd eurónyi devizaforrás-bevonás egy részét forint állampapírok kibocsátással teremtsék elő. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez egyáltalán nem szándék, csak akkor lehetséges, ha ennek semmilyen kedvezőtlen hatása nincs a forinttermékek piacára. Ezen kívül figyelembe kell venni a kibocsátás szerkezetét és lejáratát is - tette hozzá.

Leszögezte: alapvető cél továbbra is, hogy a lejáró devizaadósságot deviza-, míg a forintot a forintpiacon újítsák meg.

Mindezt annak kapcsán mondta, hogy az ÁKK tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bankkal az egy hete bejelentett Növekedési Hitel Programról és készen áll arra, hogy ezt támogassa – idézte a Napi.hu a szakember Reuters adott nyilatkozatát.

Az MNB, Magyarország pénzügyi sérülékenységének csökkentésére, a rövid lejáratú külső adósság törlesztésére 3 milliárd euró összegig a devizatartalékból biztosítana forrást pénzintézeteknek, illetve az államnak. Az állam - a jegybank elemzőinek magyarázata szerint - úgy vehetne részt a programban, hogy növeli forintkibocsátását, s ennek bevételeit a jegybanknál devizára váltva törlesztené lejáró devizaadósságát.

A forint tételek bevonása minden esetre szépen halad, amire az ÁKK új közleménye is utal. A friss hírek szerint márciusban ismét emelkedett a kifejezetten a lakosság számára értékesített állampapírok állománya, ezúttal 67,12 milliárd forinttal. A közel 70 milliárdos növekményből a Kamatozó Kincstárjegyek állománya 41,5, az egy és kétéves Kincstári Takarékjegyek együttes mennyisége 2,56, a Féléves Kincstárjegy állománya pedig 1,53 milliárd forinttal nőtt. Az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvények állományának 21,65 milliárd forintos nettó növekedése az eddigi legmagasabb volt a bevezetés óta eltelt időszakban.

2013. március végére a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 1176,9 milliárd forintra emelkedett. A teljes állományból a Kamatozó Kincstárjegyek 569,6 milliárd, az egy és kétéves Kincstári Takarékjegyek együttes mennyisége 293,78 milliárd, a Prémium Magyar Államkötvény 300,21 milliárd, a Féléves Kincstárjegy állománya 13,42 milliárd forintra növekedett.