A harmadik negyedévi 1,5 százalék után a negyedik negyedévben 2,5 százalékra becsülték a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők a visszaesést. Összességében a tavaly évre 1,5 százalékos recessziót valószínűsítettek az elemzők. Amennyiben ezt az adatot megerősíti a csütörtökre várt GDP-adat, úgy azt jelenti, hogy kerek egy éve tart a recesszió, ami a negyedik negyedévre mélyülhetett is.

A Portfolio.hu kiemeli, hogy az 1995-től rendelkezésre álló adatok szerint csak a 2008–2009-es válság idején volt ennél hosszabban tartó recesszió, akkor öt negyedéven át tartott. Ugyanakkor a 2012. évi négy recessziós negyedévet három stagnálás közeli negyedév előzte meg.

A rosszabb negyedik negyedévi teljesítményre utaltak az elmúlt időszakban megjelent havi adatok is. A korábban vártnál gyengébb ipari, illetve exportteljesítményt jelző adatok jelentek meg. Emellett továbbra is gyenge maradt a kiskereskedelmi forgalom, októberben és novemberben gyorsuló visszaeséssel. Az építőipar sem mutatott javulást. Mindezek alapján a negyedik negyedév a tavalyi év leggyengébb negyede lehetett, így összességében mélyülhetett a recesszió - jelzik a CIB elemzői.

A német gazdaság teljesítménye ugyanakkor azt mutatja, hogy 2013 első negyedévében már jöhet javulás az export terén, miközben bizonytalan, hogy meddig tarthat a pozitív trend, ugyanakkor kérdéses, hogy merre tart majd az eurózóna válsága.

Elemzők szerint a tavalyi recesszió a 113 éve nem látott aszálynak, a vártnál hosszabb és mélyebb euróövezeti adósságválságnak, a nemzetközi okostelefon-verseny hazánkban gyártó/bérgyártató szereplőinek (főleg Nokia) drámai visszaesésének köszönhető, amit a kormányzati intézkedések és a bizalomhiány csak felerősíthetett - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Csak az aszály önmagában kb. 1 százalékponttal ronthatta a tavalyi GDP-t, így anélkül a recesszió az euróövezeti átlagnak felelt volna meg az elemző szerint.

Az első negyedév kilátásai szerencsére már kissé jobbak, vélik az Erste elemzői: az iparban némi javulás valószínű az autóipari termelés élénkülése miatt. Az egész évet tekintve pedig a mezőgazdaság is talán jobban teljesíthet a tavalyi nagyon gyászos év után, miközben a költségvetési szigor sem fogja már annyira rányomni a bélyegét a gazdaságra, mint a 2011-es lazítást követő erőteljes kiigazítás 2012-ben. Ennek ellenére a bővülés meglehetősen visszafogott lehet negyedévről negyedévre, az éves index pedig a második félévben lehet csak pluszos. A kormány rezsicsökkentő politikája pedig inkább csak az inflációt csökkentheti rövid távon, de nem fogja várhatóan nagyon meghúzni a fogyasztást.

Hasonlóan vélekednek a CIB elemzői is, 2013-ban minimális növekedést mutathat a GDP, de az első negyedév még negatív teljesítményt hozhat. A külső (elsősorban német) konjunkturális hatások a második félévben adhatnak érdemi támaszt a növekedésnek.

Suppan Gergely szerint már az idei első negyedévben véget érhet a technikai értelemben vett recesszió, mivel az ipari termelés az év elején éles fordulatot vehet, miután a Suzuki visszatért a két műszakos termeléshez, a Mercedes elkezdte a CLA gyártását, valamint februárban elindul a termelés a GM szentgotthárdi motorgyárában is. A kilátásokra nézve biztató Suppan szerint a német bizalmi indexek javulása, valamint az ipari új rendelésállomány novemberi meredek megugrása.

Az elemző szerint idén még 0,4 százalékkal visszaeshet a háztartások fogyasztása, de az év során fokozatosan stabilizálódhat a fogyasztás. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje szerény mértékben növekedhet a minimálbér és a nyugdíjak infláció feletti növelésének, valamint a szuperbruttó kivezetésének hatására.

Idén a kormányzati politika egyre inkább készül a 2014-es választásokra, ami elhozhatja a fordulatot a kiskereskedelmi forgalom évek óta tartó csökkenő trendjében – véli Gabler Gergely, az Equilor elemzője. Ezt főként a jelentős rezsicsökkentő lépéseken keresztül érheti el a kabinet, hiszen ezzel növeli az egyéb cikkekre költhető szabad lakossági jövedelmet.

E lépések negatív hatásai - így a  beruházások elhalasztása - csak a későbbi években jelenhetnek meg. Ezen felül jó esélyt látnak az elemzők arra, hogy nyáron az Európai Bizottság megszüntesse a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást, ami további - a választások előtt megvalósuló - kormányzati költekezést hozhat, szintén segítve a GDP növekedését. E tényezők 2013-ban mérsékelten, 2014-ben pedig erőteljesebben érvényesülhetnek, így idén limitált, jövőre viszont már jelentősebb gazdasági növekedést is várhatunk.

Ellenben kockázatot jelenthet az idei GDP-re az export vártnál gyengébb teljesítménye, mely az euróövezeti és német gazdasági folyamatok függvénye. További kockázatot jelent, ha a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében az EU további költségvetési kiigazításokat vár el, amiket a kabinet meg is lépne.